KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szökött fegyenc

Józsa György Gábor

A szökött fegyenc nagyon veszedelmes – mondják a film elején. Hatalmas apparátus ered a nyomába, komputerrel, káprázatos technikával. Hiába: a második jelenetben már szakállal láthatjuk, vagyis kicsúszott üldözői kezéből.

Hogy ki ő, és miért ítélték el, nem tudjuk. Fiatal ember, jóképű, el sem hinnénk, hogy gonosztevő, ha olykor nem gyilkolna gátlástalanul. Igaz, lépten-nyomon romlott, züllött alakokba botlik, valutázók, feketézők, hiánycikkekkel üzletelők szegélyezik útját, akik közül nem egy a gazdaságirányítás és a termelés felelős posztján állva a szovjet társadalom megbecsült tagja.

A nyomozás egyszerre folyik a szökevény után, egy fezőr meggyilkolása és súlyos gazdasági bűncselekmények ügyében. A fiatal és szintén jóképű detektíveknek még magánéletre és autóversenyzésre is marad idejük. Munkájukat intuíció, számos véletlen és a lakosság segítségét képviselő társbérlő följelentése segíti, hogy végül a filmtörténet egyik legunalmasabb lövöldözése tegyen igazságot.

Ismeretesek a szocialista környezetben játszódó bűnügyi filmek készítésének nehézségei, az alkotók mégis eldönthették volna, társadalomrajzot vagy kalandos történetet kívánnak-e a nézők elé tárni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/11 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7667