KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A festő felesége

Lajta Gábor

 

Pável, a festő távol a várostól és a zajos művészköröktől, kis, fekete madarakat karcol lemezre, nagyító alatt. Szeretettel borzolgatja a rezet, préseli, majd felaggatja a nyomatokat. Magának való ember. Nyina, a felesége szereti őt, ám színesebb életre vágyik.

Jurij Nagibin magyarul is olvasható elbeszélését Alekszandr Pankratov, fiatal szovjet rendező filmesítette meg. Szándéka szerint az apró rezdüléseket, belső drámákat kívánta vászonra vetíteni. S ez, amíg csak a hangulatos művésztanyán vagyunk, sikerül is neki. Jellegzetesek – ismerősek – az itteni képek: csöndes falusi este, köd, ropogó tűz. Szomorú arcok, elfojtott feszültségek. Az üdülőben, ahol a festő és felesége közé áll Borisz, a „harmadik”, a történet egyre külsőségesebb eszközökkel formálódik képpé. A Boriszt alakító Nyikita Mihalkov is addig jó, amíg egy jellegzetes karaktert mutat föl. Mikor érzelmes és lapos szentenciákat kell elmondania, játéka is lapossá válik.

Férj és feleség végül rájönnek, hogy jobb alkalmazkodni egymáshoz. Az utolsó képsorban őket látjuk: tágas alkonyi mezőn haladnak egymás felé, s összeölelkeznek.

Így végződik a csendes orosz mélabú hollywoodi happy enddel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6897