KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A lótolvaj lánya

Hegyi Gyula

 

A lótolvaj fiatal falusi legény, aki katonaidejét töltő mostohabátyja feleségét ejti teherbe: elkerülhetetlen tragédiákat zúdít magára és családjára. A bűn, a bűnhődés és a remélt katarzis az effajta történetek klasszikus szabályait követi, a paraszti élet ritmusához igazítva a csábítás, a szerelem és a féltékenység drámáját. Számtalanszor láttuk már ugyanezeket a skanzenbe illő parasztházakat, ugyanezeket a begyakorlott indulatokat – előre tudjuk, mikor mi fog történni, beleértve a kötelességszerűen súgó-búgó falusiak vészterhesnek szánt karát is. Ehhez képest, mi tagadás, igen lassacskán csordogál előre a dráma: a rendező egyszer-egyszer elszánja ugyan magát a kihagyásos dramaturgiára, nem sokkal később azonban többszörös túlbeszéléssel igyekszik visszakapcsolni a „tradicionális” tempóba. A filmnek van levegője, van ritmusa, atmoszférája sem elviselhetetlenül stúdiószagú: de a halvány, tartózkodó rokonszenvnél mélyebb érzelmet aligha kelthet nézőjében. Amit látunk, azt már nagyon sokszor láttuk, olvastuk, hallottuk – s Algimantasz Pujpa annyira nem nagy rendező, hogy az eredetiség hiányát nevének vonzásával csillapítsa. Van viszont egy szép, vöröstéglás, jellegzetesen észak-európai templom A lótolvaj lányában: ez eredetinek látszik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5833