KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

10 dolog, amit utálok benned

Békés Pál

 

10 dolog, amit utálok benned – micsoda ziccer egy ilyen cím annak, aki Gil Junger filmjéről ír. Úgy feladták a labdát, hogy szinte nemtelenségnek tűnik lecsapni.

Persze ne túlozzunk, tíz utálnivalót, egyáltalán tíz dolgot, tíz akármilyen előjelű állítást sem csekélység összeszedni erről a másfél óráról.

Az állítólag a Makrancos hölgy nyomán készült komédiának annyi köze van Shakespeare-hez, mint mosómedvének a mosóporhoz – első hallásra valami, második pillantásra semmi. A szüzsében ugyan mintha nyomokban fölfedezhető lenne némi halvány hasonlóság, hiszen a mogorva Kate (amerikai kisvárosi gimnazista-változat) meghódításának története valamelyest talán hajadzik a Makrancos hölgy alapötletére, de a Shakespeare-hivatkozás inkább csak marketing-ötlet.

Amúgy meg íme: Biancát körülhemzsegnék a fiúk, de zord atyja eltiltja a buliktól addig, amíg mogorva és magának való nővére, Kate csak otthon ücsörög. Bianca bérudvarlót fogad, és beindulnak a párcserékkel dúsított támadások, mígnem Kate szíve behódol.

A tipikus tini-mozi, mely buliról bulira és „jujj-de-cuki-az-a-pasi”-ról „hú-de-dögös-az-a-didi”-re halad a végkifejlet felé, biztos sikerre számíthat a korosztály körében, melyről és melynek készült.

A filmről elmondható nem egészen tíz dolog közül valószínűleg ez a legkedvezőbb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4520