KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kémjátszma

Vidovszky György

 

Robert Redford és Brad Pitt – Budapesten is forgatott – kém-akciófilmje a lehető legbonyolultabbra dúsított egyszerű történet. Nathan Muir CIA ügynök utolsó napja mozgalmasan telik a hivatalban: egykori kém-tanítványa, Tom Bishop fogságba esett Kínában. Muirnak egy napja van rá, hogy kiszabadítsa. Közben alig mozdul el a virginiai főhadiszállásról: arra „kényszerül”, hogy mesedélutánt tartson éber és rossz szándékú kollégáinak a tanítványával töltött régi szép időkről. Hogy miért? Talán, hogy időt nyerjen, hogy összefűzze azt a néhány történetet (novellát), amit Tony Scott a filmbe akart sűríteni. Ám a felidézett epizódok jók, a változatos helyszínek pedig átélhetővé teszik a filmet, feledtetve a nézővel a dramaturgiai és képi panelekre épülő kerettörténet szájbarágós kiszámíthatóságát.

Muir utolsó akciójában is mindig egy lépéssel előbbre jár kollégáinál, akik – ki tudja miért – teljesen degeneráltnak nézik egyik legjobb munkatársukat. Ezek a jelenetek megfosztják az amerikai elhárítást misztikus erejétől, míg az epizódok elrettentő képet festenek róla. Bishop és Muir Európa és Ázsia országaiban olyan otthonosasan mozog, mintha szülőföldjükön járna, általuk az amerikai nagyhatalom mindenbe beleüti az orrát. Mintha volna egy ország, amelyik természetes feladatának érzi, hogy megoldja más államok problémáit. A több évtizedet és földrészt átívelő sztori mély történelmi összefüggéseket sejtet, noha inkább felületes és zagyva. Így válhat Budapest Kelet- és Nyugat-Németországgá, Bach Brandeburgi Versenye pedig Kelet-Berlint illusztráló zenévé. Muir végül a bajba került Bishopot kimenti Kínából – ezt tette mindig is: Bishopnak ugyanis egyetlen sikeres akciója sem volt…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2464