KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A kutyám nélkül soha

Baski Sándor

Smuggling Hendrix – ciprusi, 2018. Rendezte és írta: Marios Pipedires. Kép: Christian Huck. Zene: Kostantis Papakonstantinou. Szereplők: Adam Bousdoukos (Yiannis), Vicky Papadopoulou (Kika), Fatih Al (Hasan), Toni Dimitriou (Pambos). Gyártó: Pallas Film / AMP Filmworks / View Master Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.

 

A kettéosztott városok és országok nemcsak a kémthrillerek számára szolgálhatnak elsőrangú kulisszaként, de vígjátéki helyzetek kibontására is ideálisak, ahogy azt Berlin (Egy, kettő, három) vagy Korea (Welcome to Dongmakgol) példája is illusztrálja. A ciprusi Nicosiát is egy „zöld vonal” szeli ketté, a város északi fele az Észak-Ciprusi Török Köztársasághoz tartozik, a déli a Ciprusi Köztársasághoz. A helyzetet bonyolítja, hogy utóbbi 2004 óta az Európai Uniónak is tagja, így egészen más (bürokratikus) szabályok vonatkoznak rá, amit Piperides filmjének főszereplője, Yiannis kénytelen személyesen is megtapasztalni. Imádott kutyája, Jimmy Hendrix átkóborol a határon, és bár sikerül megtalálnia, vissza már nem viheti az Unió területére a szigorú egészségügyi előírások miatt: így aztán kénytelen alternatív megoldást keresni és felbérel egy török csempészt kedvence visszaszerzéséhez.

Vígjátéknak és heist filmnek is erőtlen kissé Piperides első rendezése – a térdcsapkodós poénok és a váratlan fordulatok is hiányoznak belőle –, mentségére ugyanakkor felhozható, hogy legalább a főszereplője izgalmasan terhelt figura. Yiannist többszörösen is sújtja a sors, az egykori zenészt elhagyta a barátnője és az életkedve, képtelen fizetni a lakbért, és közben alvilági pénzbehajtók üldözik. Lelkiállapotának az sem tesz jó, amikor meglátja, hogy a török oldalon álló egykori családi házukba török cipriótákat költöztettek be. A családfő hajlandó segíteni neki a kutya megmentésében, ha Yiannis megígéri, hogy utána örökre békén hagyja őket. A közös küldetés során természetesen egymás fejére olvassák a másik fél történelmi bűneit – végül közös nevezőre jutnak abban, hogy mindketten legszívesebben nyugatra emigrálnának egy jobb élet reményében –, így a helyi politikai viszonyokban járatlan néző is képet kaphat arról, hogy milyen feszültségek uralják a várost és a szigetet. A kutyám nélkül soha legfőbb erénye mégis az, hogy segítségével újabb tételt húzhatunk ki filmes bakancslistánkról: immáron elmondhatjuk, hogy láttunk egy „ciprusi vígdrámát” is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13773