KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Démonok között 2.

Hegedüs Márk Sebestyén

The Conjuring 2 – amerikai, 2016. Rendezte: James Wan. Írta: Chad Hayes és James Wan. Kép: Don Burgess. Zene: Joseph Bishara. Szereplők: Patrick Wilson (Ed), Vera Farmiga (Lorraine), Franka Potente (Anita), Frances O’Connor (Peggy), Sterling Jerins (Judy). Gyártó: New Line Cinema / Atomic Monster. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 133 perc.

 

James Wan az elmúlt 5-6 évben valóságos márkanévvé nőtte ki magát trendteremtő horrorfilmjei révén, ám ezt elsősorban nem a pályáját leginkább meghatározó két filmnek, a torture porn-”műfaj” nulla kilométerköveként aposztrofálható Fűrésznek, vagy a rendező szellemházas ciklusát elindító Insidious-nak köszönheti, sokkal inkább a 2013-as Démonok között című opusnak, ami a horror műfajában csaknem páratlannak számító bevételei miatt vált a Wan-franchise vízjelévé. Ezen filmnek köszönhető az is, hogy a gép addig sem állhatott le, amíg Wan tett egy rövid akciófilmes kitérőt a Halálos iramban-sorozat hetedik részével, és – szinte mellesleg – leforgatta minden idők egyik legmagasabb bevételét produkáló filmjét. A rövid hiátust kitöltő mozik elkészítésében (Annabelle, Insidious 3) Wan csak producerként volt jelen, de ezek a darabok is hasonló stiláris-tematikus jegyeket favorizáltak, így szinte gond nélkül illeszkedtek az életműbe, még ha látványosan alacsonyabb nívót is képviseltek.

Ezzel együtt is elmaradhatatlan volt, hogy Wan rendezőként is visszatérjen egy újabb kísértetsztori erejéig, ami már csak azért is örömteli, mert rémületkeltésben a maláj-ausztrál rendező valóban tehetségesebb a legtöbb kortársánál. A Démonok között 2 sem lett érdemek nélküli folytatás, noha a sokadjára ismételt történetséma – a családi egységet alvilági démonok veszik célkeresztbe, akik felett csak a hit és az összetartás győzedelmeskedhet – már a sorozat előző tételeihez mérten is önismétlőnek hat. Különösen lesújtó ez annak fényében, hogy a rendező fél életművét egy maréknyi horrorklasszikus (Az ördögűző, Poltergeist, A rémület háza) maníros újracsomagolásának szentelte. Ezt mintha az alkotók is érzékelték volna, mivel a befejezésből ezúttal kispórolták a Wan védjegyének számító gonosz csavart – ehelyett teljesen zárt befejezést kapunk, mintha már a művészként jó ideje egyhelyben toporgó Wan is szívesen búcsúzna a démonhorror műfajától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12811