KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/augusztus
• Szilágyi Ákos: A film elszakadása
• Schubert Gusztáv: Kis magyar vállalkozás Beszélgetés Erdős Pállal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tükörjátékok Cannes
• Zilahi Judit: „Nem a nevettetés nehéz” New York-i beszélgetés Woody Allennel
• Koltai Ágnes: A jövő ígérete Oberhausen

• Bikácsy Gergely: A halál legyőzése Cinématographe Lumière
• Lumière Louis: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Lumière Auguste: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Xantus János: Hiteles illúzió Cinématographe Lumière
• Esterházy Péter: Mi ez? mi van? mi legyen? mi lehet? A Horus archívum pályázata a Gödöllői Galériában
• Bán András: A forradalom reklámképei A 20-as évek szovjet filmplakátjai a Műcsarnokban
• Kézdi-Kovács Zsolt: Testvérünk, Jarmusch
• Zsombolyai János: Ezer nap fogyókúra
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Mit kezdjünk az ördöggel?
• Gáti Péter: A pópa lánya
• Koltai Ágnes: Átlagemberek
• Ardai Zoltán: Éljen D'Artagnan!
• Szkárosi Endre: Önbíráskodás
• Hegyi Gyula: Piszkos munka
• Tóth Péter Pál: Vadlovak
VIDEÓ
• Boros István: A kis-nagy üzlet
TELEVÍZÓ
• Báron György: A zseniális kamasz Kawalerowicz régi filmjei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Magándíj, talk-show, aréna Nyári jegyzetek
KÖNYV
• Bársony Éva: Római szalonbeszélgetések
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Nemessányi Attila: Henri Pialat halálára

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kamaszok a háborúban

Gelencsér Gábor

 

Berlin, 1944. Egy tizenöt éves fiút kirúgnak a gimnáziumból, mert kiderül róla, hogy nem árja. Értetlenül áll a tény előtt: apja náci tisztként esett el a keleti fronton, ő maga a Hitlerjugend kitüntetett szakaszvezetője, ráadásul szőke. A hatalom büszke fiából megtagadott, üldözött emberré válna. Ezen a ponton ugyanis a dramaturgia közbeszól: egy jótékony hivatalnok megsemmisíti a fiú származásáról szóló papírokat. Furcsa mód ez a kiagyalt fordulat menti meg a filmet attól, hogy elviselhetetlenül sematikus legyen. Hősünket nem a külső körülmények kényszere, hanem saját vívódása és kétkedése vezeti el az igazság felismeréséhez –, s ez árnyaltabb jellemzést tesz lehetővé. Nem lesz rögtön ellenálló, náci neveltetését nem veti le egyik pillanatról a másikra. Egyfelől magabiztos felnőttvirtussal, másfelől értékrendjében elbizonytalanodva éri meg a háború végét, s mondja ki róla kamaszosan végkövetkeztetését: átverés volt.

Hiába azonban a főhős életszerű ábrázolása, maga a film hitetlen marad. A fiú nem jobb-rosszabb jellemek, hanem a háborús filmek untig ismert, elnagyolt típusai között forog.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4934