KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/augusztus
• Szilágyi Ákos: A film elszakadása
• Schubert Gusztáv: Kis magyar vállalkozás Beszélgetés Erdős Pállal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tükörjátékok Cannes
• Zilahi Judit: „Nem a nevettetés nehéz” New York-i beszélgetés Woody Allennel
• Koltai Ágnes: A jövő ígérete Oberhausen

• Bikácsy Gergely: A halál legyőzése Cinématographe Lumière
• Lumière Louis: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Lumière Auguste: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Xantus János: Hiteles illúzió Cinématographe Lumière
• Esterházy Péter: Mi ez? mi van? mi legyen? mi lehet? A Horus archívum pályázata a Gödöllői Galériában
• Bán András: A forradalom reklámképei A 20-as évek szovjet filmplakátjai a Műcsarnokban
• Kézdi-Kovács Zsolt: Testvérünk, Jarmusch
• Zsombolyai János: Ezer nap fogyókúra
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Mit kezdjünk az ördöggel?
• Gáti Péter: A pópa lánya
• Koltai Ágnes: Átlagemberek
• Ardai Zoltán: Éljen D'Artagnan!
• Szkárosi Endre: Önbíráskodás
• Hegyi Gyula: Piszkos munka
• Tóth Péter Pál: Vadlovak
VIDEÓ
• Boros István: A kis-nagy üzlet
TELEVÍZÓ
• Báron György: A zseniális kamasz Kawalerowicz régi filmjei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Magándíj, talk-show, aréna Nyári jegyzetek
KÖNYV
• Bársony Éva: Római szalonbeszélgetések
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Nemessányi Attila: Henri Pialat halálára

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis szemtanú

Ardai Zoltán

Peter Weir, a hetvenes évekbeli ausztrál „új hullám” egyik vezéralakja, amerikai sztárrendezőként sem szürkült el egészen. Középutas filmkészítői szemléletét főként a nálunk most bemutatott Weir-világsiker, A kis szemtanú reprezentálja, ez a vérpárás kaland-keretbe foglalt, máskülönben klasszicizáló mértéktartással kimunkált szerelmi (értsd: érzelmi) helyzettanulmány. A címszereplő kisfiút csupán a film néhány korai, rémületes jelenetében vélhetjük főhősnek, idővel mellékfigurává fakul, mintegy átadva a színteret anyjának – egy madonna-lényű, fiatal özvegynek –, és a kettejüket védelmező nyomozótisztnek. Ez viszont hamarosan az ő ápolásukra szorul. Az anya és a gyerek otthona, egy vallásos szekta vidéki települése, megfelelő menedékhely a sebesültnek, aki mégis egyre kétségbeesettebben nézegeti az asszonyt. Egymásba szeretnek, csakhogy nyilvánvaló: a philadelphiai férfi sohasem tudna végleg megmaradni ezen a biblias pennsylvaniai telepen, s ami a gabonaillatú, jámbor szépséget illeti, ő meg nem vedlene soha metropolis-lakóvá. Weir minden érzelgősség, egyszersmind minden malícia nélkül követi a szerelmeseket a fanyar búcsúig-

Bár a cselekmény bűnügyi szálai kevéssé befolyásolják a két jólelkű főszereplő viszonyát – nem csupán egy gyilkossági ügy, egyéb is ugyanígy egymáshoz sodorhatná őket, kapcsolatuknak pedig amúgy sem lenne jövője –, méltányolnunk kell, hogy a borzongatóbb cselekményelemek rétege igen finoman, különös selymességgel simul a fontosabbikhoz. A kis szemtanú a mozilektűr legnemesebb fajtáját képviseli.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4931