KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A rettenthetetlen

Tamás Amaryllis

A lovagkor vége, a parlamentarizmus kezdete. A „Model Parliament” összehívásáról is híres Edward a népesség elenyésző hányadának biztosított „állampolgári” jogokat. Viszont előszeretettel igázta le Skóciát, Walest.

A falkirki csatában 1298-ban csapatai legyőzik a skót szabadságharcos, William Wallace (Mel Gibson) vezette felkelőket. Előző esztendőben, a stirlingi csatában még Wallace-t választották övéi az elfogott – az angol királynak hűbéresküt tett – John de Balliol király helyébe kormányzónak. De a skót nemesek nemsokára elárulják rettenthetetlen nemzeti hősüket. S bár a gall Isabelle hercegnő, I. Edward menye (a szép és romantikus szerepében jeleskedő Sophie Marceau) – akit békekövetként „vet be” az ellenfél – beleszeret a legendás lovagba, a barbár kínzásoktól, a kivégzéstől ő sem tudja megmenteni. A valós tényeken alapuló, több százéves történet kalandfilm-változata nem lehet más, mint a vérengzés, az ármány, a borzalom kortalan tablója. A fenséges skót hegyek csak díszletül szolgálnak a film lényegét kifejező, az első kockákon feltűnő idézetnek: „A történelmet nem a hősök írják, hanem azok, akik a hősöket felakasztják”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=982


előző 1 következőúj komment

BReal#1 dátum: 2007-06-26 17:17Válasz
Szánalmas értékelés.... talán jobban meg kéne becsülni ezt a filmet. Sebaj.