KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Jackie Chan: A nagy balhé

Géczi Zoltán

’A’ gai waak (Project A) – hongkongi, 1983. Rendezte: Jackie Chan. Szereplők: Jackie Chan, Sammo Hung, Biao Yuen, Dick Wei. Forgalmazó: Budapest Film. 106 perc.

 

Azok a filmbarátok, akik nemrégiben megnézték egy csillagászati költségvetésű hollywoodi akciómozi netre kiszivárgott workprint kópiáját, siralmas élményben részesülhettek. A belső használatra szánt anyagból cáfolhatatlanul kiderült, hogy a tavaszi szezon méregdrága szuperlátványosságának súlypontozott elemeiből szinte semmi sem valódi: a harci jelenetekben a programozókon és az animátorokon kívül további élő emberek nem nagyon vettek részt, és csupa poligon-figurák csapnak össze a gondosan megkomponált pixelkörnyezetben.

A hongkongi harcművész-komédiások 1983-as klasszikusa üdítő ellenpéldája a mainstream amerikai filmiparra jellemző digitális restségnek. Jackie Chan, Sammo Hung, Biao Yuen és Dick Wei, a keleti akciómozi Marx fivérei valódi klasszikust adtak az 1980-as években oly virgoncan ficánkoló zsáner katalógusához, amelyet sokan a mai napig a legkiválóbb munkájuknak neveznek. A kalózok ellen szövetkező derék tengerészek tempós történetét bolondos kergetőzések, ihletett trükkök és végtelen profizmussal előadott harci jelenetek színezik, amelyek könnyedén ellentételezik a korántsem a nyugati drámaiskola szabályai mentén szövődő, európai szemmel nézve gyakorta bugyuta cselekmény kisdedóvós humorát. Jackie Chan rendezőként és főszereplőként egyaránt ragyog; a kamera kedvéért még az óratoronyból is aláveti magát, a közösen kidolgozott bunyókban pedig valódi harcművészek mutatják be, mily látványos is a legendás kínai operaiskola szigorú tréningjének szakmai hozadéka, mily komplex mozdulatsorok valósíthatók meg egyetlen snittben.

A nagy balhé meseszép példázata annak, miként dolgoznak a lelkes és felkészült filmesek, akik hajlandóak akár a szó szoros értelmében is összetörni magukat a nézők szórakoztatása végett. A régi iskola eminensei nem a legfrissebb verziószámú szoftverekkel harcolnak a publikum kegyeiért, hanem a kemény edzésekben és a feszes csapatmunkában, vagyis az emberi tényezőben hisznek – 2009-ben pedig hihetetlenül felvillanyozó élmény a hagyományos filmcsinálás iránti elkötelezettség ily őszinte megnyilvánulása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9809