KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Shop Stop 2.

Vízer Balázs

Clerks II. – amerikai, 2006. Rendezte és írta: Kevin Smith. Kép: David Klein. Zene: James L. Venable. Szereplők: Brian O'Halloran (Dante), Jeff Anderson (Randal), Rosario Dawson (Becky), Jason Mewes (Jay), Kevin Smith (Néma Bob). Gyártó: View Askew Productions. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 97 perc.

 

Amilyen vérfrissítést hajtott végre Tarantino annak idején az akciófilm műfajában, hasonlót vitt véghez Kevin Smith az amerikai vígjáték világában. Nem is csoda, hogy már több mint egy évtizede ők ketten számítanak Hollywood csodagyerekeinek.

Más kérdés, hogy Smith a Shop stop hatalmas sikere után – különösen Tarantinóhoz képest – nem feltétlen váltotta be a hozzá fűzött, erősen felfokozott reményeket. Minden folytatás – lásd Shop show, Képtelen képregény stb. –, amely ugyanabból a New Jersey-i világból merített, csak már nagy nevekkel készült, egyre gyengébb lett, egyre többet veszített humorából, eredetiségéből, pedig Hollywood abszolút megadott Smithnek mindent, sőt, hamar a legkeresettebb script doctorok közé lépett elő, ami csak azért furcsa, mert egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ő erőssége nem a történetmesélésen, hanem a karakterábrázolásban rejlik. Ezt, úgy látszik, maga Smith is belátta, így születhetett meg a Shop Stop 2, az „igazi” folytatás, megint javarészt az eredeti amatőr szereplőkkel, újra ugyanabban a lúzer szolgáltatóipari közegben. Vagyis visszatér a pult mögé a jámbor Dante és a cinikus Randal, hogy elviseljék a vevőket, kollegáikat és főleg egymást, mivel Dante egy szép és gazdag menyasszony révén végre lehetőséget kap arra, hogy más életet élhessen – Randal pedig szépen betart neki, nehogy elveszítse legjobb barátját. És ez így van jó, nincs felesleges csavar, csak sok, helyenként elég trágár duma, a legtöbb még működik is – mint a Gyűrűk ura kontra Star Wars vita –, megint láthatjuk Jay-t és Néma Bobot, vagyis a régi recept működik. Ráadásként megkapjuk a gyönyörű Rosario Dawsont, aki gond nélkül illeszkedik a kicsi és enyhén lábszagú Kevin Smith-univerzumba, és két haver, Ben Affleck és Jason Lee is beugrik egy-egy rövid, de jól sikerült jelenet kedvéért – csak a kellemes meglepetés-érzés marad el, sajnos.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/01 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8861