KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Éjszakai boszorkányok

Kulcsár Mária

 

Zavarba hozó film. A nézőt feszengő szégyenérzet keríti hatalmába, mert képtelen kellő tisztelettel, átéléssel szemlélni a vásznon megelevenedő történetet, mely a II. világháború hős szovjet pilótanőiről szól. Ezek az asszonyok valóban éltek, harcoltak, sokszor hallottunk róluk, elgondolkoztató a sorsuk: mi késztet egy majdnem-kamasz lányt, hogy egyenruhába bújjon, küzdjön, sebesüljön, meghaljon? Mit érez a fiatal családanya, ha férfi módjára ölnie kell?

Nem félnek? Nem ellenkezik egészséges életösztönük? Miért vállalják a háborút, a katonasorsot? A film nem ad, nem is keres választ. Úgy tetszik, Jevgenyija Zsigulenko rendezőnő az egyetlen ember, akiben fel sem merültek ezek a kérdések. (Pedig úgy hírlik, maga is átélte az eseményeket, melyek filmjében láthatók.) Ő fényesre mosott hajukon gondosan vasalt egyensapkát viselő leánycsapatokat mutat, akik jólnevelten szembefordulva a kamerával, szorgalmasan viháncolnak vagy repülőgépeiket takarítják. Időnként aláhullnak az égből, mint szárnyaszegett méhecskék és meghalnak, a megmaradottak pedig sírnak. A légicsatákat műteremben fölvett közelképek illusztrálják, melyekben a lányok ádáz arcokat vágnak. Csak sajnálni lehet a színészeket. Ki tudna eljátszani egy a Kisdobos lapjairól kivágott képregényfigurát?   Mit mondhatott a rendezőnő az ezred kis patronáltját játszó fiúcskának, miért vigyorogjon lelkesen, mint a vadalma, az egész történet során, miután apját, anyját elvesztette?

Két dolog szól mégis a háború szebb sorsra érdemes hősnőiről, halottairól. Az egyik a felhővé vált pilótanőkről szóló dal, aminek azonban kevés köze van a filmhez. A másik egy tréfásnak szánt jelenet, mely a rendező szándéka ellenére a háborúba taszított békés polgár igazi drámáját rejti. A már említett gyerekkatona barátkozni akar egy négy-ötéves lánykával, s mivel más játékot nem ismer, rákiált: „Vigyázz! Jobbra át! Indulj!” A kislány elsírja magát: „Nem akarok!” Tizenöt másodperc; kevés ahhoz, hogy visszaadja e sikerületlen mű hitelét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6652