KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kicsi, de szemtelen

Baló Júlia

 

A szeméből is bor folyik, gutaütés előtt áll, túlzottan pirospozsgás Torquato, az öreg herceg. Rangja, kiürült palotája, adóssága sújtja a lényében is elegáns urat, aki dühödt szónoklatokba kezd, ha „szomjas” reggel vagy este –, csapkod, szentségei, ha csak teheti. Leginkább a kora hajnali órákban borul el az agya, amikor a fogdából váltja ki hűséges inasa, az arisztokraták világába vágyó asztalos legény, Francesco. A herceg cinikus és szellemes; és aki játssza: Vittorio Gassman. Ragyogó epizódalakítás, emiatt érdemes megnézni a filmet, amely másrészről hosszú, de unalmas.

A főszereplő Francesco, az asztalos legény, ahogyan az utca népe titulálja: Ék gróf. Nos, az ő bárgyú képeskönyvében vánszorog a történet, amelyben látható egy-két fess hölgy, néhány hasraesés, hintók és paloták, szép ruhák és egy oroszlán. Szerelmek, kalandok, halál. Halál: az idős herceg és Francesco apja eszik végig a fiú párbaj küzdelmét. Egyre jobb falatokkal nyugtatják magukat, egészen végső nyugalmukig. Ők már az örök vadászmezőkön, de a történet folytatódik. Bosszú és igazságszolgáltatás, csalás és árulás: teljesen mindegy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5803