KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sárkány csókja

Köves Gábor

 

Jet Li, a mélynövésű kínai félisten, aki Jackie Chan mellett a hongkongi filmipar legkurrensebb exportcikke, Párizsba érkezik, hogy Bruce Lee nem hivatalos jogutódjaként, egymaga felszámolja a testületileg ellene forduló francia igazságszolgáltatást, élén az arcideg-rángatásban és szemöldök-húzogatásban felülmúlhatatlan Tchéky Karyóval. Kelet és Nyugat ezredszerre megismételt összecsapásából a néző távozik győztesként, már ha vevő az olyan mozira, mely a Sárkány visszatér és a Leon, a profi jóemlékű kliséinek keresztezéséből, az eredetiségnek még a látszatát is kerülve nyerte el végső formáját.

Figyelembe véve, hogy Li és Karyo angoljától a Rigó utcai nyelvvizsga-erődítmény falai is megremegnének, kifejezetten üdvös, hogy kettejük szóváltása a szükséges minimumra korlátozódik. Nem mintha a szavak bárminemű jelentőséggel bírnának, minden egyes szótag csak nyűg, útban van, hátráltatja a nagyszabású akciójeleneteket, tehát a mozi lényegi részét. Az alibiből odavetett történet (mely felvállalt bárgyúsága ellenére is néhol logikátlan) szót sem érdemel, a verekedések koreográfiája ellenben magával ragadó, a csonttörő mutatványok hatása alól akkor is nehéz kibújni, ha éppenséggel berzenkedünk is a túlzott erőszaktól. Kivételes eset: ezúttal előnyére van a mozinak, hogy az erőszakot nem tompítják humoros betétek. A Besson Művekből kikerült A sárkány csókjában minden ódivatúan komolyan van véve, élvezhetőséget éppen ez, a készítők részéről megnyilvánuló gyerekes-gyermeteg komolyság adja, amelyet a serdületlen kamaszok célközönsége örömmel fog nyugtázni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3513