KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bazi nagy görög lagzi

Hungler Tímea

 

Bridget Jones óta tudjuk, a társtalan harmincas nő helyzete nem éppen leányálom. Hát még, ha görögnek született, és egy egész család liheg a nyomában férjjelöltre és trónörökösre vadászva. Hősnőnk, Toula is hasonló cipőben jár. Mindennapjait beárnyékolja a tradíció, hangos famíliája kimondta már a verdiktet: család, gyerek, unoka, az otthon melege; mindegy, hogy ő az önmegvalósításról ábrándozik.

Egy szép napon azonban csatát nyer: beiratkozhat egy számítógépszakkörre. A lavina elindul, a rút kiskacsa gyönyörű hattyúvá válik, a családi éttermet otthagyva egy utazási irodában vállal munkát, és az igaziba is belegabalyodik, tovább bonyolítva ezzel amúgy sem egyszerű, az emancipáció és a tradíció közt őrlődő életét. A kiválasztott ugyanis törzsgyökeres amerikai, ami a hellének szemében még a kompjúter technikánál is sokkolóbb fordulat.

A film igazi romantikus komédia: tündérmese a nagy amerikai olvasztótégelyről, világok találkozásáról, harcáról és természetesen a toleranciáról, amelyben a humor fő forrását a két kultúrkör közötti ellentétek szolgáltatják. A zajos görögök a puritán amerikaiakkal egy szerelem ürügyén találkoznak, a fiatalok kedvéért a két család kénytelen megtanulni egymás nyelvét és szokásait, miközben a vicces, lendületes és érzelemgazdag komédiában kínosabbnál-kínosabb szituációkba keverednek, melyek végül is fel- és megoldódnak – egy bazi nagy görög lagziban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2084