KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A fa alatt

Kolozsi László

Undir trénu – izlandi, 2017. Rendezte és írta: Hafsteinn Gunnar Sigurðsson. Kép: Monika Lenczewska. Zene: Daniel Bjarnason. Szereplők: Steinþór Hróar Steinþórsson (Atli), Sigurður Sigurjónsson (Baldvin), Edda Björnvinsdóttir (Inga), Bornsteinn Bachmann (Konrad), Selma Björnsdóttír (Eybjorg). Gyártó: Netop Films / DI Factory / Madants. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 89 perc.

 

A Huszár és a szolgáló című magyar népmesében a huszár összeszólalkozik egy szolgálóval, hogy az, amit a vízparton látnak, rák-e vagy mász. A veszekedésük odáig fajul, hogy végül környezetükben szinte mindenki szörnyű halált hal. A jelentéktelennek, vagy legalábbis nem éppen cunami erejű, sorsdöntő csapásnak ható kiindulópont A fa alatt című izlandi filmben a tömbház-szomszédok hangos szeretkezése – amitől a férj pornók nézegetésébe menekül. A történet másik szálán, a férj szüleinek sorsát ábrázoló szálon, a család kertjében álló fa, a fa szomszéd kertjét betakaró árnyéka a szokatlan casus belli.

Számos szomszédviszonyt ábrázoló tragikomédia akad mind a magyar irodalomban (például Arany János költeménye) mind a filmtörténetben (Szomjas György életművének fontos darabjai), de egyik sem olyan brutális, egyik sem torkollik olyan tombolásba, olyan elementáris erejű leszámolásba, mint Hafsteinn Gunnar Sigurðsson filmje. Az A fa alatt abszurd részletei, epizódjai is emlékezetesek, de leginkább feledhetetlenné mégiscsak a véres és leginkább dán filmeket idéző, nyersen realista, borzalmasságában is szomorú végkifejlete teszi. Tehát ez a szatíraként induló, a mai izlandi irodalom egyik legfontosabb alakjának Jón Kalman Stéfanssonak sorsdrámáit is megidéző alkotás nem marad meg a szatíra nyomvonalán: a válás nem tűnik elkerülhetetlennek, a kibékülés már majdnem közel, amikor beüt a mennykő. A főszereplő – Steinþór Hróar Steinþórsson remek a szerepben – anyja a leginkább oka annak a totális káosznak, amelyből nincs és nem lehet kiút. És ez kissé sajnálatos, nem csak azért, mert A fa alatt szatírának jobb, mint Shakespeare-ba ojtott slashernek, hanem azért is, mert könnyebb lenne nekünk, nézőknek elviselni ezt a kemény filmet, sőt hétköznapjainkat is, ha azt látnánk, hogy van kiút. Lehetséges megváltás. De ez alatt a fa alatt nem lehet fellégezni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13731