KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Démoni doboz

Sepsi László

The Possession – amerikai, 2012. Rendezte: Ole Bonedal. Írta: Stiles White és Juliet Snowden. Kép: Dan Laustsen. Zene: Anton Sanko. Szereplők: Jeffrey Dean Morgan (Clyde), Natasha Calis (Em), Kyra Sedgwick (Stephanie), Jay Brazeau (McMannis), Madison Davenport (Hannah). Gyártó: Ghost House Pictures / North Box Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 92 perc.

Ole Bornedal műfaji kalandozásai során rendre visszatér a tágabb értelemben vett rémfilmhez, legyen szó a pályaindító Éjféli játszma sorozatgyilkos-thrilleréről vagy a Vikaren inváziós sci-fijéről, de a tengerentúli bérmunkában készített Démoni doboz az első színtiszta horrorja. A dán direktor korábban is előszeretettel épített zsánerklasszikusok parafrázisaira – lásd a Szabadíts meg minket a gonosztól esetét a Szalmakutyákkal vagy a Vikaren és a Támadók a Marsról hasonlóságait –, a Sam Raimi mérsékelt költségvetésű instant borzongatásokban utazó stúdiójának (Ghost House Pictures) összehozott Démoni doboz pedig az elmúlt években újra népszerűvé vált „megszállott gyerek”-témát lovagolja meg, főképp Az ördögűzőt és a Poltergeist-szériát használva sorvezetőként. Hasonlóan a Vikaren ufósított tanárnőjéhez, Bornedal újfent egy családi trauma metaforájaként használja a mindennapokba betörő fantasztikumot: a válás után lábadozó kétgyerekes família legkisebb tagja akad rá a címbeli dybbuk-dobozra, ami hamarosan halálfejes lepkékkel árasztja el a lakást és hatalmába keríti a kislányt. Az eredeti címben jelzett „possession” így egyszerre utal a démoni megszállottságra és a kislány a dobozra irányuló elkeseredett birtoklási vágyára, ami lényegében az egyetlen biztos pont lesz életében a család széthullása után. Bornedal példás műfajérzékenységgel vezényli le az egyébként sokszor látott történetsémát – amihez Jeffrey Dean Morgan (American Horror Story) remek alakítása és a zsidó misztika egzotikuma biztosít némi többletet –, stílusa és vizuális ötletei pedig a döcögősebb pontokon is átlendítik a cselekményt – mint a doboz-motívum párhuzamai a felülről filmezett tömbházakkal vagy a nyitójelenet Raimit fricskázó horror-burleszkje. A Démoni doboz nem forgatja fel a műfajt, tisztes rémisztgetés, amibe még egy kis hetvenes éveket idéző régimódi báj is szorult.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11286