KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/június
• Gaál István: Griffith lázas türelmetlensége Intolerance
• Ardai Zoltán: Anzix a trafikból Higgyetek nekem!
• Koltai Ágnes: Egy eretnek műfaj Beszélgetés Gyarmathy Líviával
• Kornis Mihály: Az Apokalipszis diszkrét bája A nagy zabálás
• Márton László: „Lám a cápa szája tátva...” A cápa
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Felhőbe lépő film Nyugat-Berlin
• Zsugán István: Film, eredj, légy osztályharcos! Havanna

• Fekete Ibolya: Falfúró Filmnovella
• Grunwalsky Ferenc: Falfúró Filmnovella
• Szomjas György: Falfúró Filmnovella
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Egy asszony visszanéz
• Márton László: Szaffi
• Barna Imre: Mégis, kinek az élete?
• Hirsch Tibor: Halál egyenes adásban
• Bánlaki Viktor: Egy filmcsillag élete
• Faragó Zsuzsa: Bocsássanak meg, kérem!
• Szentgyörgyi Rita: Folyópart tangó
• Harmat György: Öt láda aranyrög
• Tóth Péter Pál: Kígyóméreg
• Gáti Péter: Katapult
• Kapecz Zsuzsa: Gyermekrablás Caracasban
• Ardai Zoltán: Kölyökbanda
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A jövő Milyennek szeretném?
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az új hullám húsz év múltán

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Prof. Kuruzsló

Greskovits Béla

 

Ez a film nem méltó figyelmünkre. Értéktelen giccs. Meglepőnek egyvalamit találhatunk benne: azt, hogy a közelmúlt Lengyelországában készítették.

Mert mégiscsak meghökkentő látni, hogy míg a hetvenes évek végén érlelődő krízisben filmművészek (Wajdát, Zanussit, Kawalerowiczot említhetnénk) érvényes alkotások emlékezetes sorában szóltak felelősségérzetükről és szorongásukról, Jerzy Hoffman (olyan szuper- és nosztalgiafilmek rendezője, mint a nemrég nálunk is bemutatott Áradat és A leprás nő), azon fáradozott, hogy filmje búzavirágszemű boltoslányát boldog párrá boronálja össze egy makulátlanra sikált jellemű ifjú gróffal. És, nehogy a finnyás nagyúri família kivetnivalót találjon a frigyben, még azt is „kiderítette”, hogy a boltoskisasszony a háború előtti Lengyelország legjobb sebészorvosának lánya. A „kuruzslóé”, aki feleségétől s a világ által megbántottan egy istenhátamögötti faluban csodadoktorkodik.

Ilyen és ehhez hasonló ízetlenségekből: szenvelgő nagytotálokból, szekérderéknyi piros rózsából s a szentimentális mélypontokon fülünkbe bugyborékoltatott édeskés muzsikából áll a film.

Nem egyszerűen a giccs iránti ellenszenv, hanem kínos feszélyezettség lesz úrrá rajtunk, amint „meseautót” látunk suhanni a lengyel tájak szomorú sarán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6625