KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Evilági Babilon

Varga András

 

Ebben a filmben Babilon orosz kisváros, melynek lakói éppoly állhatatlan és bűnös emberek, mint bibliabéli elődeik. Csakhogy amíg a Genezisben emberek gyarló cselekedetei vétetnek számba, addig itt többnyire emberalakba öltöztetett fogalmak népesítik be a lényegében etikai laboratóriumnak berendezett kisvárost.

A történet (ha van ilyen) csak arra szolgál, hogy nagybetűs jelképeket (Kommuna, Filozófus, Forradalmár, Asszony, Költő stb.) érzékileg megelevenítsen, és a történelmet formáló (vagy nem formáló), de mindenképpen egymással ellentétes emberi magatartásokról, valamint a sokszor egyhelyben topogó világról valamiféle modellt adjon. Az előadás formája pedig a tartalmi gyengeség meg-segélyezését szolgálja. Jóllehet a szerzők az evilági példázat konkrét idejére, az orosz polgárháború korszakára, a népi kultúrának egy sajátos, egészségesen ironikus látásmódjával tekintenek, s ez az első képsorokban valami újat: a szovjet történelmet véresen-komolyan traktáló filmek pamfletjét is ígéri. Sajnos, azonban Mikolajcsuk rendezéséből hiányzik Majakovszkij vitriolos historikai gunyorosságának íze, és hiányzik a valódi képalkotók ízlésbeli biztonsága. A groteszk elemek minduntalan kínos-komoly „üzenetekké” merevülnek, a filozofikus többlet-jelentést mindenáron kicsiholni akaró művészi stilizálás kényszerében. A rendezés végül is teljes egészében erre a „túlhajtott” stílusra hagyatkozik, a burjánzó képek logikáját önkényes, „bábeli” szín-dramaturgia vezérli, s nem „evilági”, megérzékített gondolat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6647