KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sólyomasszony

Kabai József

 

A középkori spanyol író, Rodriguez de la Fuente meséi nyomán forgatták ezt a romantikus, helyenként túlfűtött levegőjű filmet. Egy középkori mese misztikuma, legendákon alapuló története korhatár nélkül vonzó és érdeklődést keltő. Az alkotók így is láttak hozzá: gazdag kiállítás pazar díszletekkel és kosztümökkel, olaszországi külső felvételek, magasfokú színes technika, és mindez a mester, Vittorio Storaro által fényképezve. A szuper külsőségek „árnyékában” azonban a filmkészítők mintha megfeledkeztek volna arról, amire összeszövetkeztek: magáról a filmről. Csak a jól ismert mese-konfliktus-modellek és sémák gyermeteg és elnagyolt megvalósítására, sztereotip szereplőkre, el őre és könnyen kiszámítható történésekre futotta. A rendező, Richard Donner talán a legfeledékenyebb: lendület, ne adj isten, némi feszültség nélkül a film inkább csak kifestőkönyv. Egyedül a főszereplő, a csetlő-botló kamasz bájos és szórakoztató, ám az általa láttatott események, Navarre lovag és a Sólyomlady avitt és helyenként érzelgős története tovább csökkenti a szimpatizáns néző türelmét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5706