KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A cápa 2.

Nagy Zsolt

 

A színhely ugyanaz a tengerparti üdülővároska, mint Spielberg 1976-os rémfilmjében. Szinte ugyanaz a történet is: nem „folytatása”, csupán halványabb megismétlése a spielbergi előzménynek. A házakban, a plázson és a vizek fölött most is émelyítőén sűrű és mozdulatlan a boldogság levegője, s a cápaveszélyt most sem ismerik el a főbb illetékesek (bizonyára a harmadik cápa-filmben is nagy lesz majd a hitetlenkedés). A fenevaddal ismét Brody, a körzet rendőrkapitánya bánik el, aki változatlanul velejéig át van hatva a rossz iránti gyűlölettel és a fürdőzők szeretetével, ily módon a cápaölés aktusa megint viszont-gyilkosság, bestiális bosszú. Brody újra egy megszokott technikai eszköz (ezúttal egy víz alatti kábel) meglepő felhasználásával éri el célját és most is ellenfele mohóságára építi tervét. Igaz, a mostani szörny eddig sohasem mutatkozott dühösnek vagy mohónak. Nem annyira cápaként viselkedett, mint inkább cápa-formájú riogató- és áldozatszedő robotként, mintha nem ösztönök hajtanák, hanem valamely racionálisan kiötlött suspense-program. Áldozatait fondorlatos játszadozások után ragadta el. Így kissé csalódnunk kell, amint őrjöngve rohan egyenesen a halálcsapdába, csak mert Brody kolompolt neki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5265