KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Válótársak

Varga Zoltán

 

A Válótársak ambíciója, hogy a klasszikus screwball comedy örököse legyen, bár nem teljesen sikertelen, mégsem ajándékoz meg bennünket maradandó élménnyel. A vígjáték emlegetett szépemlékű alműfaja a „nemek harcából” merítette frivol és csípős humorát, s tette ezt kifejezetten bolondos, cikázó cselekménnyel. Legemlékezetesebb hősnői, Carole Lombard vagy Doris Day után szerencsére ezúttal egy vörös hajú szépséget láthatunk ringbe szállni a másik nem ellen, kezdetben a bíróságon, utóbb a hálószobában, végül az anyakönyvvezetőnél. A film főszereplői, Julianne Moore és Pierce Brosnan ha nem is elsősorban komikus képességeikről nevezetesek, mindketten élnek a nem különösebben kidolgozott szerepek lehetőségeivel. Válóperes ügyvédeket játszanak, akik rendre egymás riválisai a tárgyalóteremben, de a kezdeti – illetve kezdetben sem komoly – ellenségeskedésüket fölváltja a vonzalom, sőt, még egy annál is nemesebb érzelem. Mire idáig eljutnak, számos helyzet- és jellemkomikumra épülő jelenet szerez kellemes perceket; a film következetessége akkor törik meg, amikor hőseink egy peres ügy kapcsán Írországba utaznak, s feledvén a nyüzsgő New Yorkot, úgy tűnik, mintha velük együtt egy másik filmbe csöppentünk volna és sajnos a későbbiekben sem kapjuk vissza a kezdeti hangvételt. De legalább lehet látni Julianne-t ír táncot járni, Brosnant meg sörivó versenyen részt venni. A Válótársakat egy visszatérő poénja alapján snowball comedyként is számon tarthatnánk, már ha bárki is ragaszkodik hozzá, hogy számon tartsuk ezt a filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4815