KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bizsergés

Köves Gábor

 

Az ilyen filmeket a tévében adnám. Civilizáltabb országban még nézettsége is lenne az esti műsorsávban. Itt a végeken az ilyen daraboknak valahol a déli harangszó és a háromórás vízállásjelentés közt van a helye, moziban semmi keresnivalója.

Három negyvenes angol nő: a rendőr, a tanár és az orvos. Pasi sehol, csak a vágy, hogy végre történjen már valami. Angol countryside, képeslapkisváros, Lakáskultúra-stílben fényképezett szobabelsők, kellemesen hazug életképek. A tanárnő és egykori tanítványa, a templomi orgonista kalandnak induló románca hivatott borzolni az ötórai teához szokott kedélyeket: tipikus lovászfiú-úrihölgy kapcsolat, társadalmi rangban, korban, minden szempontból nagy a távolság, ez még a bizalmas barátnőknek is sok, képzelhetjük, mit szólna hozzá a város apraja-nagyja. A Bizsergés egy nem túl izgalmas tabut igyekszik a középosztály köreiben játszódó angol vígjátékok modorában finoman feszegetni, de a filmbe nagyjából annyi életszerűség szorult, mint az Ikea-katalógus családi együttlétet demonstráló képsorozatába. A drámai és a vígjátéki felhangok kényszeredett párosítását csak súlyosbítja az a dramaturgiai érzék(etlenség), melytől annyira telik, hogy egy kamionbaleset beiktatásával adjon lökést a már-már folytathatatlan történetnek. Ez legalább akkora ötlet, mint amikor a krimi-író a semmiből ikertestvért kreál a gyanúsítottnak. Andie MacDowell szerepeltetése, és a „mi ilyen szeretetreméltóan bolondos angolok vagyunk itt ezen a távoli szigeten”-hangulat megteremtésére tett kísérletek megidézik a brit filmipar reneszánszáért nagyban felelős Négy esküvő és egy temetés emlékét, de amit látunk, inkább hasonlít egy luxustermék végtelenített tévéreklámjára, mint a valóság akár csak leghalványabb tükörképére. Az angolok filmgyártása virágzik, megengedhet magának néha egy-egy ilyen fiaskót.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2693