KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/április
KRÓNIKA
• N. N.: Negyven év negyven legjobb magyar filmje A szavazás eredménye
FILMSZEMLE
• Losonczi Ágnes: Szemle után
• N. N.: A Magyar Játékfilmszemle díjai
• Lengyel Péter: Fénytörés
• Baló György: Egy amatőr megjegyzései

• Reményi József Tamás: A poénok legendája Hány az óra, Vekker úr?
• Szabó Miklós: A talpraállás képei Az 1944–1945-ös korforduló a magyar filmhíradóban
• Pünkösti Árpád: Felvétel indul! Csaták háború után
• Báron György: Odüsszeusz filmfelvevővel A fehér városban
• Györffy Miklós: Lobogónk, Küsters mama Küsters mama mennybemenetele
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Máskor, máshol
• Gáti Péter: Hazánk
• Sneé Péter: Montenegro
• Dés Mihály: 39 lépcsőfok
• Ardai Zoltán: Hóhányók és hóvirágok
• Lajta Gábor: A legyőzhetetlen Vutang
• Harmat György: Őrült római vakáció
• Kapecz Zsuzsa: Vera és a férfilátogatók
• Lalík Sándor: Tükröződések
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Műsor – kék fényben
• Csörögi István: Közületi házimozi Képmagnózásunk gyakorlatáról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Balázs Béla-kötetek

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Példátlan példaképek

Tosoki Gyula

Role Models – amerikai, 2008. Rendezte: David Wain. Szereplők: Paul Rudd, Sean William Scott, Christopher Mintz-Plasse. Forgalmazó: Select Video. 97 perc.

 

A hollywoodi film korántsem annyira életidegen, mint amennyire sokan tartják, az Egyesült Államokban ugyanis a hétköznapok világa – ha tetszik: a valóság – gyakran filmszerű. És ha már filmszerű, akkor a lehető leghülyébb kalandok eshetnek meg benne, például előfordulhat, hogy két, főállásban energiaitalt reklámozó nímand problémás gyermekek pszichológusaként Középföldéért fakardozik lovagi jelmezben és az egykori Kiss zenekar tagjainak maszkjában, miközben disznó vicceket pufogtat, és az igaz szerelemről ábrándozik.

A Példátlan példaképekben a legostobább hollywoodi klisék az élet részévé válnak, azaz a valóság elkezdi utánozni a mozit – amely viszont a filmszerű valóságot majmolja. A történet és a kivitelezés a Rocksulit, a Tenencious D-t vagy a Hé, haver, hol a kocsim?-at egyaránt idézi, magyarán nem több szimpla, együgyű mesénél, mégis van húzása. Becses kacat, vonzó bóvli, olyan, mint a Kiss zenéje volt a hetvenes években.

Számos pillanata a legjobb Apatow-produkciókat karcolja; az Apatow-hatást nem csak a sajátos humor, hanem az egyik lúzert adó Paul Rudd személye indukálja, de a keményvonalas kortárs amerikai vígjátékok világát idézi a Superbadből érkezett Christopher Mintz-Plasse is. A Példátlan példaképeket lehet ugyan rugdosni azért, mert a sikerültebb gegek erejét ordenáré poénok sora gyengíti, no meg lehet bántani a gyermeteg és álnaiv fordulatai miatt is, de azért mégis csak színtiszta mulatságot nyújt.

Extrák: Kimaradt- és alternatív jelenetek; bakiparádé; werkfilm; audiókommentár a rendezővel. Mindez magyar felirattal.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/09 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9931