KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/április
KRÓNIKA
• N. N.: Negyven év negyven legjobb magyar filmje A szavazás eredménye
FILMSZEMLE
• Losonczi Ágnes: Szemle után
• N. N.: A Magyar Játékfilmszemle díjai
• Lengyel Péter: Fénytörés
• Baló György: Egy amatőr megjegyzései

• Reményi József Tamás: A poénok legendája Hány az óra, Vekker úr?
• Szabó Miklós: A talpraállás képei Az 1944–1945-ös korforduló a magyar filmhíradóban
• Pünkösti Árpád: Felvétel indul! Csaták háború után
• Báron György: Odüsszeusz filmfelvevővel A fehér városban
• Györffy Miklós: Lobogónk, Küsters mama Küsters mama mennybemenetele
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Máskor, máshol
• Gáti Péter: Hazánk
• Sneé Péter: Montenegro
• Dés Mihály: 39 lépcsőfok
• Ardai Zoltán: Hóhányók és hóvirágok
• Lajta Gábor: A legyőzhetetlen Vutang
• Harmat György: Őrült római vakáció
• Kapecz Zsuzsa: Vera és a férfilátogatók
• Lalík Sándor: Tükröződések
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Műsor – kék fényben
• Csörögi István: Közületi házimozi Képmagnózásunk gyakorlatáról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Balázs Béla-kötetek

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

1895–1995

Egy évszázad egy évben

Bori Erzsébet

A televízió vetítéssorozattal idézi a mozi történetét, aki győzi videokazettával, jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet.

Ilyen még nem volt a magyar televízióban. A filmszerkesztőség példátlan méretű és ambíciójú vállalkozással járul hozzá a százéves mozi ünnepéhez. Egy éven keresztül többféle játék- és dokumentumfilm-sorozat pásztázza végig az egyetemes és a magyar mozgókép történetét a kezdetektől máig. A legbővebb, mintegy száz darabból álló összeállítás, a Válogatás a filmtörténet leghíresebb műveiből, mellette a Száz év filmsikerei (amelyben a legesleghíresebb, és a szent szombat esti főműsoridőben is vetíthető mozikat gyűjtötték össze) és a Válogatás a magyar film történetéből olyan filmes alapműveltséget ad egy országnyi közönségnek, melyhez mostanság csak budapesti lakos, az Örökmozgó törzsnézője juthatott hozzá. Aki győzi videokazettával, most egy jó kis házi filmtár tulajdonosa lehet, amelyben a néma nagyoktól (Lang, Murnau, Eizenstein, Vigo) a háború előtti hangosfilm-remekeken át (Carné, Hitchcock, Welles, Ford) a hatvanas évek összes újhullámjáig (franciák, csehek, lengyelek, németek) és a legújabbkori kultuszfilmekig (Spielberg, Altman, Kubrick) szinte minden megvan. A magyar filmtörténet a Hyppolit, a lakájjal a háború előtti honi gyártás talán legnagyobb, máig elnyűhetetlen sikerével kezdődik, és Az én XX. századommal ér véget, benne Makk Károly, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András egy-egy, ma már klasszikusnak mondható remeke. És Szabó István legszebb filmje, az Apa. A sorozatokba persze nem fért bele minden, de ami ott van, az csupa vitathatatlan érték: ez a válogatás nem volt tekintettel arra, hogy mi van meg a televízióban, vagy mi az, amit könnyen meg lehet szerezni. Hiszen a legalkalmasabb személyt, abszolút hozzáértőt kértek fel a válogatásra: Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt, akit ismer és szeret a közönség, hivatal nélkül nagy tekintélye van a szakmában, ráadásul kiváló pedagógus. Az egy évig tartó program során kéthetenként személyesen is megjelenik a képernyőn, hogy bevezetőt mondjon a válogatáshoz.

A játékfilmeket olyan szatellitprogramok kísérik, mint a Film és… gyűjtőcímű sorozat, amely 14 nagyobb témában foglalkozik a mozival; több ismeretterjesztő sorozat indul az egyetemes filmtörténetről, a képrögzítés fejlődéséről; lesznek portrék és dokumentumösszeállítások a filmművészet nagyjairól, alkotói életmű-sorozatok (François Truffaut, Törőcsik Mari, Kállai Ferenc), régi magyar filmek próbafelvételei, werkfilmek és egy összeállítás a nemzetközi fesztiválokon díjazott legjobb magyar animációs darabokból. Különleges programként pedig decembertől nyolc alkalommal láthatjuk majd Szirtes András hommage-át, személyes tisztelgő gesztusát a hőskori mozgókép és alkotói előtt: a Lumière-tekercseket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=990