KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/április
KRÓNIKA
• N. N.: Negyven év negyven legjobb magyar filmje A szavazás eredménye
FILMSZEMLE
• Losonczi Ágnes: Szemle után
• N. N.: A Magyar Játékfilmszemle díjai
• Lengyel Péter: Fénytörés
• Baló György: Egy amatőr megjegyzései

• Reményi József Tamás: A poénok legendája Hány az óra, Vekker úr?
• Szabó Miklós: A talpraállás képei Az 1944–1945-ös korforduló a magyar filmhíradóban
• Pünkösti Árpád: Felvétel indul! Csaták háború után
• Báron György: Odüsszeusz filmfelvevővel A fehér városban
• Györffy Miklós: Lobogónk, Küsters mama Küsters mama mennybemenetele
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Máskor, máshol
• Gáti Péter: Hazánk
• Sneé Péter: Montenegro
• Dés Mihály: 39 lépcsőfok
• Ardai Zoltán: Hóhányók és hóvirágok
• Lajta Gábor: A legyőzhetetlen Vutang
• Harmat György: Őrült római vakáció
• Kapecz Zsuzsa: Vera és a férfilátogatók
• Lalík Sándor: Tükröződések
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Műsor – kék fényben
• Csörögi István: Közületi házimozi Képmagnózásunk gyakorlatáról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Balázs Béla-kötetek

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csavard be, mint Beckham!

Jakab Kriszta

 

Az indiai játékfilmek folytatják térhódításukat. A nemzetközi publikum a tavalyi, számos fesztivál jelölését és díját magáénak tudható Mira Nair-film, a Monsoon Wedding óta már tudja, mire számítson, ha indiai vígjátékra vált jegyet. A Csavard be, mint Beckham rendezője, Gurinder Chadha sem lőtt mellé.

Jessnek, a tizennyolc éves, Londonban élő szikh lánynak mindene a foci. Bálványa a mértani pontosságú beíveléseiről ismert, póni-frizurás jobbszélső, David Beckham. Szülei persze azt szeretnék, ha Jesse a dzsapati sütéssel és a férjhez menés gondolatával foglalkozna, akárcsak nővére, Pinky, ő azonban szívesebben rúgja a parkban a bőrt, míg Jules rá nem talál, és meg nem hívja a helyi női focicsapatba. Ettől kezdve újdonsült barátnőjével egyszerre küzdenek a győzelemért, az edző srác szerelméért, hogy a barátságuk is megmaradjon, no meg a szülők se vegyenek észre semmit. A mindent eldöntő bajnoki mérkőzés azonban épp Pinky esküvőjének napjára esik…

A végkifejlet persze könnyedén megjósolható. Ne várjunk ettől a mozitól drámai hangvételt, mint például a hasonló témát feldolgozó Billy Elliotnál, mert itt sokkal inkább a Kelet, az kelet őszinte öniróniája jellemző, különösen az előre eltervezett házasságokat illetően. Kedvesek, élettel teliek a karakterek, különösen Juliet Stevenson, Jules édesanyjának szerepében, akit egész idő alatt csupán egyetlen dolog aggaszt: „miért hord az ő kislánya nadrágot, tán csak nem leszbikus?”.

A Csavard be, mint Beckham igazi örömmozi vérbő családi vitáival, fergeteges esküvő-jeleneteivel, betekintést engedve egy szikh család hétköznapjaiba. És lányok, most őszintén, ki akarna aloo gobhi főzéssel bíbelődni, ha úgy tudná csavarni a labdát, mint az isteni David Beckham?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2691