KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/április
KRÓNIKA
• N. N.: Negyven év negyven legjobb magyar filmje A szavazás eredménye
FILMSZEMLE
• Losonczi Ágnes: Szemle után
• N. N.: A Magyar Játékfilmszemle díjai
• Lengyel Péter: Fénytörés
• Baló György: Egy amatőr megjegyzései

• Reményi József Tamás: A poénok legendája Hány az óra, Vekker úr?
• Szabó Miklós: A talpraállás képei Az 1944–1945-ös korforduló a magyar filmhíradóban
• Pünkösti Árpád: Felvétel indul! Csaták háború után
• Báron György: Odüsszeusz filmfelvevővel A fehér városban
• Györffy Miklós: Lobogónk, Küsters mama Küsters mama mennybemenetele
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Máskor, máshol
• Gáti Péter: Hazánk
• Sneé Péter: Montenegro
• Dés Mihály: 39 lépcsőfok
• Ardai Zoltán: Hóhányók és hóvirágok
• Lajta Gábor: A legyőzhetetlen Vutang
• Harmat György: Őrült római vakáció
• Kapecz Zsuzsa: Vera és a férfilátogatók
• Lalík Sándor: Tükröződések
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Műsor – kék fényben
• Csörögi István: Közületi házimozi Képmagnózásunk gyakorlatáról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Balázs Béla-kötetek

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Manolete

Vincze Árpád

Manolete – spanyol-brit-francia-amerikai-német, 2008. Rendezte: Menno Meyjes. Szereplők: Adrien Brody, Penélope Cruz, Juan Echanove. Forgalmazó: Intersonic. 92 perc.

Minden sikeres férfi mögött egy nő áll. S ha a sikeres férfi torreádor, a helyzet így áll: mögötte nő, szemben vele bika. Erről a veszélyekkel teli létállapotról szól Menno Meyjes filmje. A rendező a Manuel Rodríguez Sánchez Laureano néven született bikaviador-legendának – vagyis Manoletének – állít emléket, akinek stílusa, hátborzongatóan nyugodt arénabeli jelenléte lenyűgözte a közönséget, s akinek váratlan és korai halálakor (harmincéves volt) Franco tábornok háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Manolete persze az előtt is sikeres volt, hogy mögé állt volna a végzetét jelentő, különös Nő; a film a hős életének utolsó másfél évét öleli fel, amelyben a fentebb jelzett – szerelmi – háromszög fennállott.

Meyjes, aki forgatókönyvíróként Oscar-jelöléssel debütált (regényadaptációt készített Spielberg Bíborszín című 1985-ös mozijához), harmadik rendezésében mindent a főszereplő karakterének rendel alá. Manolete habitusához igazodva nem feszes tempóval vagy dinamizmussal operál: szimbólumokkal és utalásokkal tűzdelt, stilizált képsorokon, egymásba úsztatott jeleneteken és lassított fevételeken át igyekszik megmutatni a szerelem és a matadorszenvedély közt csendesen, de biztosan felőrlődő Mestert. Az alakok jobbára statikusak és fegyelmezettek, érzelmeik valósággal leválnak róluk, s rajtuk kívül léteznek. Egy lelassított mozdulatban, egy színpompás, ámde modoros pillanatképben és sok-sok szétkenődött szemfestékben mutatkoznak meg – Meyjes olykor giccsközeli megoldásokkal, ritkábban okosan megtalált eszközökkel festi meg a spanyolok legendás hősének portréját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10709