KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/március
KRÓNIKA
• N. N.: Magyar filmhét Rómában és Triesztben

• Létay Vera: Mephisto ezredes Szabó István új filmjéről
• Zalán Vince: Hiteink lombtalanodása
• Lengyel László: Lezárult-e a per? A magyar nép nevében
• Lengyel László: Börtönbeszélgetések Háborús bűnösök – önmagukról
VIDEÓ
• Jancsó Gabriella: Gyártók, piacok, jogok Kitekintés a képmagnózás világára
• Koltai Ágnes: Képmagnózás – itthon Beszélgetés dr. Gombár Józseffel
• N. N.: A Mokép videókazetta-kínálata
• N. N.: A Pannónia Filmstúdió videó műterme
• N. N.: A televízió videókazetta-kínálata

• Deák Tamás: Antonioni és a megismerés esélyei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: A másik Amerika New York
• Koltai Ágnes: Kortársunk a háború Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tavaszi szimfónia
• Lajta Gábor: Erotikus képregény
• Schreiber László: Prognózis
• Bérczes László: Berthe
• Ardai Zoltán: Ha már egyszer megesett
• Magyar Judit: Gumi-Tarzan
• Kapecz Zsuzsa: Az önvédelem nagymestere
• Harmat György: Házibuli
• Gáti Péter: Megtorlás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Emlékezzünk játszva Szivárvány
• Breitner Miklós: Képhiba Gazdaság a tévében
• Koltai Tamás: Az eposz hitele Vaskor
• Szilágyi János: Péntek esti saláta Beszélgetés Balogh Náriával, a Televízió Ifjúsági Szerkesztőségének vezetőjével

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Meztelenek és bolondok

Kövesdi Rózsa

 

A harminchárom éves Steven Spielberg, a világsikert aratott Cápa és a Harmadik típusú találkozások rendezője, a mai hollywoodi filmgyártás csodagyereke ebben a filmjében 1941. decembere, a Pearl Harbor utáni napok bizarr eseményeiből formál szatirikus burleszkfilmet. Japán tengeralattjárót látnak felbukkanni Amerika csendes-óceáni partjainál, s ezt a nagy Los Angeles-i légitámadás néven ismert háborús pánik követi, amikor is a város minden légvédelmi ütege egy éjszakán át az üres eget lövi. Végül a háborúba induló tengerészek, a szárazföldi katonák, meg néhány jampecruhás ficsúr közötti tömegverekedésnek a háborút, az amerikai katonai felkészületlenséget parodizáló burleszk-tömegjelenetei zárják a gigantikus, ám belül kissé üres látványosságot.

A filmbeli japán tengeralattjáró parancsnoka elhatározza, hogy csapást mér az amerikai szárazföldre. Méltó célpontot keres, tehát választása Hollywoodra esik. S így Spielberg is két legyet üthet egy csapásra: egyszerre űzhet csúfot a háborús hisztériából és a hollywoodi álomgyárból. Jókedvűen és nagy gyönyörűséggel töri-lövi ripityává díszlet-Hollywoodot, és közben jócskán meg is csipkedi az amerikai eszményt és ideálokat, amelyeknek elterjesztéséből a hollywoodi filmek mindig is kivették részüket.

Spielberg, akit egy rosszmájú kritikusa a „gépesített látványosságok hollywoodi királya” címmel ajándékozott meg, most nyilván ki akarta tombolni magát. És mivel pénznek nem volt szűkében – minden idők e legdrágább komédiája csaknem harmincmillió dollárba került –, hipermodern „új-hollywoodi” technikával lendíti tovább a klasszikus burleszk műfaját, kajánul, önironikusan csúfolódva azon az apparátuson, amelynek saját filmjeit is köszönheti. A film mégsem bizonyult sikeresnek – először Spielberg pályáján. Pedig valódi szatíra is lehetett volna belőle, ha képi humora igényesebb, ha kerüli vagy ellenkezőleg, mint a Cápában, a Harmadik típusú találkozásokban arcpirítóan felvállalja Hollywood összes álomgyári kliséjét. Európai szemmel rossz ízlésű film a Meztelenek és bolondok – de a trükkös Spielberg talán épp így akarta megmutatni Hollywood lelkét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7038