KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/március
KRÓNIKA
• N. N.: Magyar filmhét Rómában és Triesztben

• Létay Vera: Mephisto ezredes Szabó István új filmjéről
• Zalán Vince: Hiteink lombtalanodása
• Lengyel László: Lezárult-e a per? A magyar nép nevében
• Lengyel László: Börtönbeszélgetések Háborús bűnösök – önmagukról
VIDEÓ
• Jancsó Gabriella: Gyártók, piacok, jogok Kitekintés a képmagnózás világára
• Koltai Ágnes: Képmagnózás – itthon Beszélgetés dr. Gombár Józseffel
• N. N.: A Mokép videókazetta-kínálata
• N. N.: A Pannónia Filmstúdió videó műterme
• N. N.: A televízió videókazetta-kínálata

• Deák Tamás: Antonioni és a megismerés esélyei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: A másik Amerika New York
• Koltai Ágnes: Kortársunk a háború Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tavaszi szimfónia
• Lajta Gábor: Erotikus képregény
• Schreiber László: Prognózis
• Bérczes László: Berthe
• Ardai Zoltán: Ha már egyszer megesett
• Magyar Judit: Gumi-Tarzan
• Kapecz Zsuzsa: Az önvédelem nagymestere
• Harmat György: Házibuli
• Gáti Péter: Megtorlás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Emlékezzünk játszva Szivárvány
• Breitner Miklós: Képhiba Gazdaság a tévében
• Koltai Tamás: Az eposz hitele Vaskor
• Szilágyi János: Péntek esti saláta Beszélgetés Balogh Náriával, a Televízió Ifjúsági Szerkesztőségének vezetőjével

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Huhogók

Bikácsy Gergely

 

Philippe de Broca filmje nem Victor Hugo regényéből készült, mint címéből hinnénk. Ezt a Huhogókat a rutinos szcenarista, Daniel Boulanger írta, a rendező társaságában. Hőse a Rousseau-hívő, felvilágosult breton arisztokrata, Kerfadec gróf, aki megünnepli a Bastille elestét, árvákat fogad örökbe és cselédlány élettársát sem szégyelli. Szégyelli viszont és elborzasztja, hogy kedvelt nevelt fia, Tarquinius jakobinus vezér lett és a „kék” csapatok élén ágyúval irtja Bretagne királypárti pórnépét. Sőt, nemcsak a hadrakelt pórokat: egy büntetőexpedíció komor eszméktől gyötört parancsnokaként apja kastélyában állít kivégzőosztag elé egy kisgyereket. Az emberi haladás Rousseau-vázolta utópiájában eddig naivan hitt gróf most már maga is felköti királypárti szablyáját. A túlerő elől azonban mégsem ő, hanem lánya, és másik, royalista fia menekül át az óceánon, egy csodálatos repülő masinával. Valahová, a szabad világba.

„Tömegfogyasztásra szánt gusztustalan és konzervatív hamisság” – így a francia kritika egy része. A másik azért üdvözli, mert „huszonharmadik filmjével Philippe de Broca éles kanyart vett pályáján.” Inkább úgy mondhatnánk: visszatalált indulásához, a Cartouche és a Riói kaland sodró leleményeihez, igényes látványvilágához, kiábrándultan mókázó szelleméhez. S ezt a szellemet Philippe Noiret-nak találták ki: egyik legnagyobb alakítását láthatjuk most. A film történetiségét persze nem szabad történészi nyárs-derékkal, fűrészpor-elmével „ellenőriznünk”. Meseigazsága vagyon, s ez nem kevés. Hősei kényszerűségből válnak királypártivá. Az a repülő csodamasina a butaság elől menekíti őket a szabadság honába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5494