KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/február
• Németh G. Béla: Az egyetemesség igénye A történelem visszavétele
• Gergely András: A túlélés útjai A történelem visszavétele
• Szabad György: Levél az értékőrzésről A történelem visszavétele
• Szilágyi Ákos: Az Után hősei A történelem visszavétele
• Zsugán István: Egy azonosságzavar története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Székely Gabriella: Baleset Auschwitzban Társasutazás
• Koltai Tamás: Rejtvényezők Valaki figyel
• Reményi József Tamás: A kis naivak Fiatal értelmiség a filmvásznon
• Szántó Péter: Scarlett néne kunyhója Elfújta a szél
• Marx József: A görög szegénylegény Megalexandrosz
• Takács Ferenc: A hír és a kép Dreyfus – filmen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Fesztiválmakett Figueira da Foz
• Bikácsy Gergely: A szivarkirály meg a gyilkosok Nyon
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: A város hercege
• Koltai Ágnes: A tutaj utasai
• Dániel Ferenc: Aranyoskám
• Greskovits Béla: Remény és támasz
• Ardai Zoltán: Groteszk vadászat
• Vida János: Tienjün-hegyi történet
• Harmat György: UFO Arizonában
• Sneé Péter: Fele-barát-nőm
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Narcissus
• Vadas József: Díszletek között élünk Lakás a tévében
KÖNYV
• Almási Miklós: A mulandóság enciklopédiája
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmmúzeum programjából
• N. N.: Mozgó Képek; Filmkultúra
• N. N.: NDK-filmhét

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tökéletes trükk

Pápai Zsolt

The Prestige – amerikai, 2006. Rendezte és írta: Christopher Nolan, Christopher Priest regényéből. Kép: Wally Pfister. Zene: David Julyian. Szereplők: Hugh Jackman (Angier), Christian Bale (Borden), Michael Caine (Cutter), Piper Parebo (Julia), Scarlett Johansson (Olivia). Gyártó: Warner Brothers / Touchstone Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 128 perc.

 

A szemléletmód személyességével átitatott, de klasszikus mintákat követő mozgókép-alakzat, a „midcult”-nak is becézett szerzői közönségfilm inkább a kortárs európai művészfilmes szcénára, mintsem az amerikai fősodorra jellemző, de nem kizárólagosan. Szerencsére Hollywood környékén is akad néhány óvatos duhaj, elég csak egy pillantást vetni a brit Christopher Nolanre, aki azóta a midcult helyi megerősítésén dolgozik, mióta elcsábították az álomipar fejvadászai. Mindent tud, amit a bennszülöttek tudnak, sőt kicsit többet is, ez ruházza fel munkáit eredetiséggel. Ért a műfajjátékokhoz, jól boldogul a komplexebb időszerkezetekkel, és különösen érdekes, ahogy a hőseit próbára tevő konfliktusokat bemutatja. Ellentétben a szabvány hollywoodi megközelítéssel, nála a bonyodalom nem vagy nem elsősorban a figurák és a külvilág összeütközéséből születik, a konfliktus forrása a hősök lelkében van. A személyiség válsága a művek főtémája, Nolan az identitás rejtekajtóit keresi-kutatja: a Memento emlékezetét vesztő Leonard Shelbyje, az Álmatlanság meghasonlott Will Dormer nyomozója vagy a Batman: Kezdődik! bosszú és könyörületesség között vívódó Bruce Wayne-je fogoly a maga személyiségének börtönében. Nolan képes a belső drámát tetszetős zsánerkeretbe helyezve bemutatni, hősei végig magukat eszik, emésztik, akár egy tőrőlmetszett modern filmben, a művek mégis ízig-vérig hollywoodiánusak.

A magaemésztő hős ezúttal is főszereplő, de nem egy, hanem kettő van belőle, A tökéletes trükk két sorsvonalat vázol, hasadt identitású figurák párhuzamos életrajzát. A kosztümös történet középpontjában szenvedélyeik és ambícióik vezérelte bűvészek állnak, akik idővel feladják barátságukat, mi több, vérre menő rivalizálásba kezdenek. Borden, a született zseni és Angier, az igyekvő iparos harca minden idők legzseniálisabb trükkjéért folyik, azért a varázslatért, amihez hasonlót még nem látott a világ. Miként a hősöket, úgy a rendezőt is egy cseles produkció elkészítése foglalkoztatta. Bár mindeddig kerülte a divatos műfajkevercseket (a Memento szikár neonoir, az Álmatlanság thriller, a Batman fantasy volt), ezúttal valós alapokat sem nélkülöző sci-fi–thriller-zanzát forgatott. Ez filmje egységének kárára vált ugyan, de sokat hozott a konyhára a látványvilágot illetően, A tökéletes trükk Nolan vizuálisan legingerlőbb mozija. Ráadásul a történetvezetés is tartogat meglepetéseket. A Memento óta az idővel való játék mesterének számító szerző most is elegánsan vezette elő a sztorit, párhuzamosan futó flashbackek segítségével olyan szerkezetet alkotott, amelyben a két főszereplő egymáshoz fűződő ellentmondásos viszonya tükröződik. A kiindulópont kacifántos: a riválisa meggyilkolásának vádjával börtönbe került Borden Angier naplóját olvassa, amit amaz Borden naplójának olvasása közben írt, néhány évvel korábban. A sztori a két napló mozgóképpé elevenedett – és váltakozva mutatott – bejegyzéseiből, valamint a szinkronidejű pillanatokból kerekedik ki. Európai ízlésre vall, hogy a játékidő első felében a szereplők motivációinak nagyon alapos (kis rosszindulattal hosszadalmasnak is mondható) feltérképezése folyik, míg a második szakaszban a legfortélyosabb hollywoodi filmeket is felülmúló mennyiségben robbannak a dramaturgiai petárdák, percre-perc következik egy fordulat.

Ebben az etapban igazi sztoribűvésznek mutatkozik a rendező, de ezzel nem elégszik meg, többre tör. Igyekszik személyessé formálni a hozott (Christopher Priest bestselleréből testvérével közösen írt) anyagot, úgy alakítja a mesét, hogy az másról, többről szóljon, mint két bűvész végtelen fenekedése. A cselekmény a 19. század végén játszódik, akkor, amikor egyszeriben megsokasodtak a világban a főállású szemfényvesztők, szabadulóművészek, mágusok és boszorkánymesterek, és amikor megjelent az illúziópiacon hamar legkelendőbbé vált portéka, megszületett a mozi. A tökéletes trükk bújtatott vallomás az illúzióiparról, a bűvészet örvén a moziról szól. Szolid kiállás a szerzői közönségfilm kicsit felpuhított változata, a midcult light, a személyességet sem nélkülöző minőségi szórakoztatás álomgyári érvényessége mellett. Az előnyös adottságait kamatoztató Borden alkot, a korlátozott képességeit hipertechnikával ellensúlyozó, ezért idővel identitását vesztő Angier pedig másol – és nem kétséges, hogy Christopher Nolan melyikükre szavaz.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/01 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8859