KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/február
• Németh G. Béla: Az egyetemesség igénye A történelem visszavétele
• Gergely András: A túlélés útjai A történelem visszavétele
• Szabad György: Levél az értékőrzésről A történelem visszavétele
• Szilágyi Ákos: Az Után hősei A történelem visszavétele
• Zsugán István: Egy azonosságzavar története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Székely Gabriella: Baleset Auschwitzban Társasutazás
• Koltai Tamás: Rejtvényezők Valaki figyel
• Reményi József Tamás: A kis naivak Fiatal értelmiség a filmvásznon
• Szántó Péter: Scarlett néne kunyhója Elfújta a szél
• Marx József: A görög szegénylegény Megalexandrosz
• Takács Ferenc: A hír és a kép Dreyfus – filmen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Fesztiválmakett Figueira da Foz
• Bikácsy Gergely: A szivarkirály meg a gyilkosok Nyon
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: A város hercege
• Koltai Ágnes: A tutaj utasai
• Dániel Ferenc: Aranyoskám
• Greskovits Béla: Remény és támasz
• Ardai Zoltán: Groteszk vadászat
• Vida János: Tienjün-hegyi történet
• Harmat György: UFO Arizonában
• Sneé Péter: Fele-barát-nőm
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Narcissus
• Vadas József: Díszletek között élünk Lakás a tévében
KÖNYV
• Almási Miklós: A mulandóság enciklopédiája
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmmúzeum programjából
• N. N.: Mozgó Képek; Filmkultúra
• N. N.: NDK-filmhét

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

BD

Osztom a nézetet, miszerint a legjobb western-képregények Európában készültek. Realista műfajban Blueberry hadnagy, komikusban Lucky Luke az etalon. Köszönhető ez annak is, hogy szerzőik a második világháború után hosszabb időt töltöttek Amerikában, ahol megismerkedtek a vadnyugat legendáival. Itt ismerhette meg Morris olyan különleges figurák történetét, mint Jesse James, Billy, a kölyök, Roy Bean bíró vagy éppen Joshua A. Norton. Utóbbi szolgált mintául a magyar Lucky Luke-sorozat 14. részének címszereplőjéhez, Smith császárhoz: egy gazdag farmernek agyára ment a siker, és az Egyesült Államok uralkodójának képzeli magát; példaképéhez, Napóleonhoz igyekszik hasonlítani. A sztori írója, René Goscinny ezúttal is bizonyítja, hogy a karakterábrázolás nagymestere: alig néhány párbeszéddel tökéletesen tudja illusztrálni, hogyan alkalmazkodnak a kisváros lakói, amikor egyszerre csak császári székhellyé változik megszokott környezetük. Lassan három év óta először kaptunk megint egy klasszikus Lucky Luke-történetet, ideje volt.

Lucky Luke 14: Smith császár. Színes, puhafedeles, 46 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

MANGA

Bár jóval frissebb a fent ismertetett klasszikusnál, az eredetileg 1994 és 1999 között futott Ruróni Kensin-manga már szinte réginek számít, oly gyorsan peregnek a sorozatok Japánban. A hazai kiadás az elsők között indult, még 2007-ben, most jutott el a tizedik kötetéhez. Átlagosnak tűnő kezdés után rendesen belelendült a történet, a halálbiztos kezű gyilkosból vándorrá szelídült Kensin eleinte távol-keleti pikareszk figurához látszott hasonlítani, majd egyre inkább kiütött rajta szerzőjének szuperhős-imádata. A többé-kevésbé hiteles 19. század végi sztoriban a háborúzástól megcsömörlött Kensin hiába is próbál letelepedni, megpihenni, újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnie, szinte egymás lábára taposva keresik fel gonoszabbnál gonoszabb ellenfelek, akikben nem nehéz felfedezni némelyik Marvel-karakter vonásait (láthattunk már Rozsomákra, Gambitre és Kravenre hasonlítót is). Az egyre jobban ellányosodó mangapiacon az egyik legkellemesebb olvasmány fiúk számára.

Ruróni Kensin. Fekete-fehér, puhafedeles, kötetenként kb. 200 oldal. Kiadó: MangaFan.

COMICS

Yorick Brown egy nap arra ébred, hogy minden férfi, sőt, minden hímnemű állat is meghalt a Földön, kivéve őt és majmát, Ampersandot. A világ alapjaiban változik meg, ahogy a nők minden területen átveszik a hatalmat: van, aki örömmel, van, aki vonakodva. Yorick létezéséről csak kevesen tudnak, és aki tud róla, mindenáron igyekszik eltitkolni, mert az emberiség fennmaradásának utolsó esélyét látják benne, miközben maga Yorick csak szem elől vesztett barátnőjét szeretné megtalálni. Bár az ötlet nem igazán eredeti, Brian K. Vaughan izgalmas fordulatokkal és váratlan szempontokkal tarkítja; nem véletlenül kapta meg 2008-ban az Eisner-díjat a legjobb folytatólagos sorozat kategóriájában. A magyar kiadás története különleges, hiszen az első részek a fájdalmasan korán megszűnt Vertigo antológiában jelentek meg, és az önálló kötet csak a rajongók összefogásával tudott létrejönni. Reméljük, most már tartósan meg tud maradni, és eljutunk a végéhez.

Y, az utolsó férfi: Ciklusok. Színes, puhafedeles, 116 oldal. Kiadó: Kingpin.

HAZAI

Az új magyar képregények egyik legaktívabb kiadója, a Roham jó másfél éves szünet után hallat újra magáról. Az új kiadvány kinézetre mintha a Roham magazin különkiadása lenne, pedig egyetlen szerző munkája. Az illusztrátorként már ismert Szabó Levente első képregénye három, egymással lazán összefüggő történetből áll, és bár nagy filozófiai mélységeket nem tár fel a mókás science fiction-paródia, a hihetetlenül magabiztos grafikai megoldások mindenképpen az idei év kellemes meglepetései közé sorolják. Kezdő szerzőtől figyelemreméltóan érett mű, és komoly remény van rá, hogy még az év vége előtt újabb, a képregény műfaji sajátosságait már jobban alkalmazó művet is olvashatunk tőle. No meg további Rohamok is várhatók, ha minden igaz.

Scrap. Színes, irkafűzött, 48 oldal. Kiadó: Roham.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10700