KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete halál

Koltai Ágnes

Erre a műfaját eldönteni képtelen filmre pontosan ráillik a közismert „se hús, se hal” kifejezés. A rendező a krimi eszközeivel próbálta ábrázolni a Csehszlovákia felszabadulását követő első évek forrongó társadalmát. Azt a korszakot, amikor a hatalom kérdése még nyitott, amikor a társadalmi élet minden mozzanatára a hatalmi harc nyomta rá bélyegét. E történelmi folyamatot egyetlen, a háborút követő évekre igen jellemző, látványos gazdasági jelenségre, a feketepiacra és annak felszámolására szűkíti. Ami már csak azért is felszínes egyszerűsítés, mert a feketepiac nem valamely társadalmi rend jellemzője, hanem a hiánygazdaság kényszerű velejárója.

A filmrendező elképzelésével és álláspontjával ellentétben, a feketézés elleni sikeres harc önmagában nem eredményezi a szocialista hatalomátvételt, csupán egy – másutt is – szükségszerű gazdaságszervezési intézkedés. A cselekmény egészen más közegben játszódik, mint amiről szólni akar; az osztályharc szimpla rendőrségi üggyé válik. A film kriminek is rossz, mert hiányzik belőle az igazi izgalomra okot adó alapszituáció, a vérbeli bűnöző és nyomozó figurája. A társadalomábrázolás ilyen eszközökkel eleve reménytelen, a társadalomrajz azért mosolyogtatóan naiv és félrevezető, így lett ez a film felemás, hiteltelen, és bizony unalmas is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7978