KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szerelem és magány játékai

Szemadám György

Tudjuk: az ideális feleség az, aki a társaságban úrinő, a konyhában szakácsnő, az ágyban pedig kurva. Nos, ez a film ugyanezzel az igényességgel próbálja megfogni nézőit. Elsősorban is egy úrinő lelki finomságával és józan realitás-érzékével nyúl ahhoz a századfordulóhoz, melyre manapság annyi nosztalgiával gondolunk. Hisz például – ah! – ezek a napernyős, kalapos, hosszú szoknyás hölgyek! A hölgyek, akik akkor még szép ruhákban jártak, novellákat írtak, virágot adtak egy férfinak (bizony!), s még csókolózás közben is szakítottak időt arra, hogy a Dreyfus-ügy fejleményei iránt érdeklődjenek! Meg a férfiak, akik nem bátorításnak vették, ha egy hölgy azt mondta nekik: „Bármit, csak azt ne!”, s hol puncsot, hol grogot, hol whiskyt, hol abszintot ittak! Legalábbis ebben a filmben, mely a kiegyensúlyozott, polgári Észak egy szerelmi történetét beszéli el, s amelynek során pontosan ötévente történik valami említésre méltó. Íme: 1897 – Arvid, a fiatal újságíró egyszer csókolózik Lydiával, 1902 – a lány mégis hozzámegy egy gazdag öregúrhoz, 1907 – Arvid, aki közben maga is megházasodott, a szeretőjévé teszi a gazdag öregember luxusfeleségét, 1912 – miután Lydia egyre több férfit ajándékoz meg kegyeivel, Arvid végül annyira féltékeny lesz, hogy… elutazik.

Én mindvégig meg voltam győződve arról, hogy a végén valakit megölnek, vagy a szerelmesek valamelyike elemészti magát, de a film fent említett úrinő-szakácsnő-stb. voltának tökéletes érzéke természetesen megakadályozta, hogy a melodráma túlédeskés fűszere elrontsa e józanul laktató szellemi táplálék ízét. Ugyanezt az érzéket dicséri a valóban remek operatőri, illetve díszlet- és jelmeztervezői munka. Csodálatosan tükröződik a vízen a lenyugvó nap, az ősz borzongató szele lélekbe markol, a tél pittoreszk, de nem giccses, az intérieurök minden egyes részlete hiteles, a tárgyak és ruhák sosem látott gazdagsága érzékletesen idézi a kort, s minden egyes képkivágás jól komponált. Ám a hibátlan ízlés nem gátolja azt, hogy a film – jó szerető módjára – néha kellemesen szokatlan extravaganciákkal ne szolgáljon. Egyszóval: a Szerelem és magány játékai minden kulturált budai úriasszony örömére szolgál majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/12 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5140