KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tökéletes gyilkosság

Mátyás Péter

 

Az 1953-ban készült Gyilkosság telefonhívásra nem tartozik Hitchcock legjobb munkái közé. A pénzzavarral küszködő sikeres teniszbajnok fondorlatos tervet eszel ki, zsarolással rávesz egy kalandort dúsgazdag felesége meggyilkolására. Az igazi bonyodalom az elrejtett lakáskulcs körül összpontosul, háttérben egy szerelmi háromszögtörténettel. Maga a Mester is fenntartásokkal nyilatkozott művéről, ám a mozi szerelmesei bizonyára elnézőbbek lesznek majd, ha megnézik annak modernizált változatát, a Tökéletes gyilkosságot.

A tőzsdei összeomlás szélén álló Wall Street-i üzletember megbízza felesége sötét múltú szeretőjét, hogy ölje meg a vagyonos asszonyt. Adott a forgatókönyv, a szituációk és a humor, csak ki kellene javítani az eredeti mű hibáit. Helyette egy elvetélt kísérlet tanúi vagyunk, amelyben az elejétől a végéig elmondják és megmutatják nekünk az eseményeket, megfosztva bennünket a suspense, a bizonytalanság, a felfokozott várakozás hatásától. Elveszett Hitchcock könnyed eleganciája, bája is, három vaskos beszólástól eltekintve még mosolyogni is képtelenség. A jellemek a hollywoodi képeslapok kliséire emlékeztetnek, Michael Douglas a férj alakjában korábbi szerepei sztereotípiáit vonultatja fel a Tőzsdecápáktól az Elemi ösztönig. A nőt megformáló Gwyneth Paltrow kiábrándító, hiányzik belőle Grace Kelly egykori szépsége és tehetsége. Az alkotók görcsösen igyekeznek újabb fordulatokkal izgalmassá tenni a történetet, de a közönség az élettelen figurák miatt csak izzadtságszagot és unalmat érezhet. A rendező úgy vélte, emlékezetkiesésben szenvedünk – ha megsemmisít mindent, ami miatt Hitchcockot érdemes megnézni, akkor korszerű. A végeredmény afféle szalonbűvészkedés, érdektelen társasjáték.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3902