KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/december
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Őze Lajos (1934–1984)

• Hegedűs Zoltán: „...És a démon megjelenik” A pénz
AZ ÉN FILMEM
• Kézdi-Kovács Zsolt: A beavatás tekintete Zsebtolvaj

• Koltai Tamás: Kísérlet filmepikára Eszmélés
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A tanítványok Forgatókönyvrészletek

• Bársony Éva: Mi még mindig háborúzunk Beszélgetés Palásthy Györggyel
• Dés Mihály: Céda vagy szüfrazsett? Carmen
• N. N.: Carlos Saura filmjei
• Ciment Michel: Carmenománia
• N. N.: Carmen a filmvásznon
• Szkárosi Endre: Hűvös részvét Rekonstrukció
• Tallár Ferenc: Harsány metaforák Robbanásveszély
• Szilágyi Ákos: Közérthetetlenség-történeti adalékok Avantgarde és közérthetőség a húszas években
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Scapin furfangjai
• Koltai Ágnes: Végelszámolás
• Kovács András Bálint: Barbara királynő sírfelirata
• Gáti Péter: Széplány ajándékba
• Sneé Péter: Eljegyzés előtt
• Ardai Zoltán: Jazzbolondok
• Matkócsik András: Hat gézengúz
• Zirkuli Péter: Ragyogó pályafutásom
• Magyar Judit: Nem férünk a bőrünkbe
• Harmat György: A szerelem csapdája
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Rendezők iskolája Molière a képernyőn
KÖNYV
• Pap Pál: Szubjektív filmtörténet

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Válaszút előtt

Tótisz András

 

Szerencsére a kommunista lány sokkal csinosabb a lövöldöző anarchista nőnél. A jóléti társadalmat jelképező szőke valaha igen szép lehetett, de ma már nem az igazi.

A három nő: három életút, cél, stílus, és mivel mind a három lehetőség nyitva, áll – a film az NSZK-ban játszódik – hősünk előtt, ő mindhármat kipróbálja. A nőket is, és az életformákat is.

De méltánytalan volna csak ennyit mondani, ez a film ennél jobb. A terrorista lány volt szeretője ma jól menő ügyvéd, egykori barátnője hivatalos védője. A közkedvelt üdülőterület katonai támaszponttá alakítása körül dúló harcok valóban lehetőséget adnak arra, hogy az alkotók fölvessék korunk alapkérdéseit. Vajon meddig terjed a demokrácia türelme? Mit tehet a demokráciában bízó és játékszabályait elfogadó polgár, ha csendes tiltakozása hiábavaló. Mit ér ehelyett – a jól szemmel tartott anarchista fiatalok pisztolya, a kommunisták unalmas filmvetítése?

Izgalmas és hiteles – időnként – a Válaszút előtt, aztán – mint bábu mögül a játékos – felbukkan a mondanivaló és a jellemek sablonja. Ez okozhatja, hogy a kérdéseket, s a hős választását nem tudja megválaszolni a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7916