KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/december
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Őze Lajos (1934–1984)

• Hegedűs Zoltán: „...És a démon megjelenik” A pénz
AZ ÉN FILMEM
• Kézdi-Kovács Zsolt: A beavatás tekintete Zsebtolvaj

• Koltai Tamás: Kísérlet filmepikára Eszmélés
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A tanítványok Forgatókönyvrészletek

• Bársony Éva: Mi még mindig háborúzunk Beszélgetés Palásthy Györggyel
• Dés Mihály: Céda vagy szüfrazsett? Carmen
• N. N.: Carlos Saura filmjei
• Ciment Michel: Carmenománia
• N. N.: Carmen a filmvásznon
• Szkárosi Endre: Hűvös részvét Rekonstrukció
• Tallár Ferenc: Harsány metaforák Robbanásveszély
• Szilágyi Ákos: Közérthetetlenség-történeti adalékok Avantgarde és közérthetőség a húszas években
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Scapin furfangjai
• Koltai Ágnes: Végelszámolás
• Kovács András Bálint: Barbara királynő sírfelirata
• Gáti Péter: Széplány ajándékba
• Sneé Péter: Eljegyzés előtt
• Ardai Zoltán: Jazzbolondok
• Matkócsik András: Hat gézengúz
• Zirkuli Péter: Ragyogó pályafutásom
• Magyar Judit: Nem férünk a bőrünkbe
• Harmat György: A szerelem csapdája
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Rendezők iskolája Molière a képernyőn
KÖNYV
• Pap Pál: Szubjektív filmtörténet

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tó szelleme

Lajta Gábor

 

A film indítása – néhány kép – A homok asszonyára és a legjobb japán mozidrámákra emlékeztet. Egy tanár megérkezik egy víz nélküli faluba, amelyet – úgymond – a tó kígyóistene átkozott meg. A szikár és rejtélyes kezdet után először csak a színek válnak képeslapszerűvé, majd a holdfénnyel bántóan ellentétes árnyékot vetnek a műtermi lámpák, s lassan eluralkodik a teljes tartalmi és stiláris káosz. Komornak szánt realista jelenetek közé mesefilmből előrángatott ósdi szörnypofák kerülnek, elektronikus montírozással égbe menesztett tündérek alatt a katasztrófafilmek özönvize zúg. Szép ez az özönvíz. Filmes megoldása dicséri a japán mű-törpefa-készítők türelmét is, sajnos ezeket a miniatűr kerteket rombolták szét erős vízsugárral.

Elképesztő naivitás, eklektika jellemzi A tó szellemét. Mindez elfojtja az irodalmi alapanyag kibontható érdekességét is: egy falu lakóinak küzdelmét saját vak babonájukkal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6387