KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/december
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Őze Lajos (1934–1984)

• Hegedűs Zoltán: „...És a démon megjelenik” A pénz
AZ ÉN FILMEM
• Kézdi-Kovács Zsolt: A beavatás tekintete Zsebtolvaj

• Koltai Tamás: Kísérlet filmepikára Eszmélés
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A tanítványok Forgatókönyvrészletek

• Bársony Éva: Mi még mindig háborúzunk Beszélgetés Palásthy Györggyel
• Dés Mihály: Céda vagy szüfrazsett? Carmen
• N. N.: Carlos Saura filmjei
• Ciment Michel: Carmenománia
• N. N.: Carmen a filmvásznon
• Szkárosi Endre: Hűvös részvét Rekonstrukció
• Tallár Ferenc: Harsány metaforák Robbanásveszély
• Szilágyi Ákos: Közérthetetlenség-történeti adalékok Avantgarde és közérthetőség a húszas években
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Scapin furfangjai
• Koltai Ágnes: Végelszámolás
• Kovács András Bálint: Barbara királynő sírfelirata
• Gáti Péter: Széplány ajándékba
• Sneé Péter: Eljegyzés előtt
• Ardai Zoltán: Jazzbolondok
• Matkócsik András: Hat gézengúz
• Zirkuli Péter: Ragyogó pályafutásom
• Magyar Judit: Nem férünk a bőrünkbe
• Harmat György: A szerelem csapdája
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Rendezők iskolája Molière a képernyőn
KÖNYV
• Pap Pál: Szubjektív filmtörténet

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek

Székely Gabriella

 

Piotr Szulkin sci-fi trilógiájának befejező darabját hat évvel ezelőtt rendezte. A Világok háborúja, az O-bi, O-ba után elkészült Ga-Ga – mint a főszerepet játszó Dániel Olbrychski magyarázza–a csecsemő gőgicsélésére utal. Olcsó kritikusi fordulat, mégis megkockáztatom, pontos az elnevezés, ami a film erkölcsfilozófiáját illeti. A megvásárolható, megváltható bűn és bűnhődés moráljának gyermekded példázata egy ismeretlen, feltehetően angol nyelvű bolygón játszódik, ahová a Földről küldenek rabokat, hogy bűntettüket megismételvén mindenki okulására a főtéren karóba húzassanak. Hősünk nem akar kötélnek állni, hiszen nem hivatásos gyilkos vagy bankrabló, politikai engedetlenség okán ült a földi börtönben (A film 1985-ben készült!) Nem fogadja el a felkínált földöntúli jókat sem, az örömlányok ölelését, a pezsgős dínomdánomot, csupán a kezébe csúsztatott vazelinkenőcsöt vágja zsebre, gondol a közelgő főtéri ceremóniára.

Egyéb hasonló ínyencségeket is kínál Szulkin a sci-fi kalandfilm izgalmai helyett: például a hot dogban főtt virsli gyanánt emberujjat körömmel; vagy egy torkot fojtogató felsővégtagot, amint éppen leszakad a törzsről, feltárja a váll izomzatának teljes anatómiai képét, és bilincsként ott fityeg véresen az áldozat nyakán...

A Ga-Ga bugyuta film, de legalább gusztustalan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4049