KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/december
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Őze Lajos (1934–1984)

• Hegedűs Zoltán: „...És a démon megjelenik” A pénz
AZ ÉN FILMEM
• Kézdi-Kovács Zsolt: A beavatás tekintete Zsebtolvaj

• Koltai Tamás: Kísérlet filmepikára Eszmélés
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A tanítványok Forgatókönyvrészletek

• Bársony Éva: Mi még mindig háborúzunk Beszélgetés Palásthy Györggyel
• Dés Mihály: Céda vagy szüfrazsett? Carmen
• N. N.: Carlos Saura filmjei
• Ciment Michel: Carmenománia
• N. N.: Carmen a filmvásznon
• Szkárosi Endre: Hűvös részvét Rekonstrukció
• Tallár Ferenc: Harsány metaforák Robbanásveszély
• Szilágyi Ákos: Közérthetetlenség-történeti adalékok Avantgarde és közérthetőség a húszas években
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Scapin furfangjai
• Koltai Ágnes: Végelszámolás
• Kovács András Bálint: Barbara királynő sírfelirata
• Gáti Péter: Széplány ajándékba
• Sneé Péter: Eljegyzés előtt
• Ardai Zoltán: Jazzbolondok
• Matkócsik András: Hat gézengúz
• Zirkuli Péter: Ragyogó pályafutásom
• Magyar Judit: Nem férünk a bőrünkbe
• Harmat György: A szerelem csapdája
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Rendezők iskolája Molière a képernyőn
KÖNYV
• Pap Pál: Szubjektív filmtörténet

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Flubber – A szórakozott professzor

Tamás Amaryllis

 

Phillip Brainard kétbalkezes bűvészinasként játszik a végtelennel. A világegyetemet gyermeki naivitással keringteti maga körül, hogy a lények és a dolgok tevékenységét megmagyarázza.

A világ természetéről való spekuláció bizony Brainard professzoron múlik, s nem unottképű, életidegen, kérdések nélküli nebulókon. A Robin Williams megformálta kibernetikus zseni az anyagot energiává alakítja az einsteini „korlátozott relativitás” elmélete szerint – az alagsori kémcső-dzsungelben. Matematikai üzeneteket, hatásos mikrobiológiai parancsüzeneteket tanulmányoz, de emberként természetes lény marad, nem hatalmával visszaélő „birodalom a birodalomban”.

Robin Williams gátlástalan infantilizmusának, no meg Weebonak, a professzor-teremtőjébe gyengéden szerelmes robotnak köszönhetően (aki egyszerre hologram-Majmunka és filmtörténeti kaleidoszkóp) a gépek civilizációjában megzabolázhatatlanul buzog a pajkos életöröm. Nem nehéz megjósolni a telt mozitermeket. „Hypotheses non fingo”, azaz feltevésünk nem koholmány, hogy stílszerűen Newtont idézzük végül.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3617