KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/november
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Román Filmnapok
• Koltai Ágnes: Holland Filmhét
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Szilágyi Ákos: Orosz enteriőr Vassza
• Reményi József Tamás: Etűdök az árvaságra Pereputty; Tanúk nélkül
• Margócsy István: Kívül vagy belül? Harctéri regény

• Székely Gabriella: Play Molnár Játszani kell!
• Ardai Zoltán: Bensőséges árulások Beszélgetés Tarr Bélával
• Barna Imre: A kis utazás Szent Lőrinc éjszakája
FESZTIVÁL
• Reisenbüchler Sándor: Az E.T-szindróma Zágráb
• Bikácsy Gergely: Az esernyős hölgy fesztiválja Barcelona
• Zsugán István: Gengszterek és énekesek Locarno

• Vida János: A bolyongó költő Armand Gatti filmjeiről
• N. N.: Armand Gatti játékfilmjei
• Bársony Éva: Az animáció esélyei Dr. matolcsy Görgy a rajzfilmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A nagyrozsdási eset
• Szkárosi Endre: A szenzáció áldozata
• Takács Ferenc: A vadon szava
• Bérczes László: Finom kis bordély
• Gáti Péter: Altatódal nászágyon
• Hegyi Gyula: Twist Olivér
• Lajta Gábor: Gyilkosok utcája
• Vanicsek Péter: Jim Craig

• N. N.: A 41. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Mi lesz? Csapdák és hírek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Értékek és folyamatok – vázlat a magyar filmművészetről

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zsákutca

Hollós László

 

Jan Sztrejcs, az egyik legismertebb lett rendező művében részletesen elemezhetném a túlbonyolított elbeszélésmódot, az ügyetlenül felépített, érzelgős és hihetetlen jeleneteket, a rengeteg közhelyet, a kezdetleges operatőri munkát, de minden bírálatnál többet mond maga a történet.

Egy Rigában élő fiatal házaspár luxuskocsiján hazatér luxuslakásába. A feleség könnyes monológjából megtudjuk, hogy csak élete kockáztatásával szülhetne gyereket. Aztán az eddig gyermekért sóvárgó mérnök-férjet látjuk; amint éppen egy négy év körüli fiúcskát fürdet. Értetlenül pillantunk szomszédunkra: hogyan, hát ez az ő gyerekük, vagy talán örökbe fogadták? Ismét feltűnik a feleség, és eszelősen követni kezd egy kisfiával kétségbeesetten menekülő nőt. Teljes a zűrzavar. A rendező is érezheti ezt, mert lassan felhagy a különböző idősíkok keverésével, fényt derít a rejtelmekre.

Hősnőnk korábban valóban szült egy gyermeket, ám „félreértések” következtében azt hitte: csecsemője meghalt. Mi sem természetesebb hát, titokban gyorsan örökbe fogadott egy másikat. Pár nap múlva aztán kiderült, ismét tévedés történt, gyereke mégis él. Az asszony kétségbeesett (?), nem merte (?) bevallani férjének a „csalást”, és – igaz, hosszú vívódás után – inkább lemondott (!) saját fiáról.

Ennek a műnek az eredeti címe Emlékezni vagy elfelejteni. A filmre nézve a válasz egyértelmű. Elfelejteni. Amilyen gyorsan csak lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/07 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6842