KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/november
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Román Filmnapok
• Koltai Ágnes: Holland Filmhét
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Szilágyi Ákos: Orosz enteriőr Vassza
• Reményi József Tamás: Etűdök az árvaságra Pereputty; Tanúk nélkül
• Margócsy István: Kívül vagy belül? Harctéri regény

• Székely Gabriella: Play Molnár Játszani kell!
• Ardai Zoltán: Bensőséges árulások Beszélgetés Tarr Bélával
• Barna Imre: A kis utazás Szent Lőrinc éjszakája
FESZTIVÁL
• Reisenbüchler Sándor: Az E.T-szindróma Zágráb
• Bikácsy Gergely: Az esernyős hölgy fesztiválja Barcelona
• Zsugán István: Gengszterek és énekesek Locarno

• Vida János: A bolyongó költő Armand Gatti filmjeiről
• N. N.: Armand Gatti játékfilmjei
• Bársony Éva: Az animáció esélyei Dr. matolcsy Görgy a rajzfilmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A nagyrozsdási eset
• Szkárosi Endre: A szenzáció áldozata
• Takács Ferenc: A vadon szava
• Bérczes László: Finom kis bordély
• Gáti Péter: Altatódal nászágyon
• Hegyi Gyula: Twist Olivér
• Lajta Gábor: Gyilkosok utcája
• Vanicsek Péter: Jim Craig

• N. N.: A 41. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Mi lesz? Csapdák és hírek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Értékek és folyamatok – vázlat a magyar filmművészetről

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Összeomlás

Koltai Ágnes

Egy kiborulás története öt tételben. Az első vaskos káromkodástól a fékeveszett lövöldözésig; az első visszautasítástól az ölni biztató vörös ködig. Utazás a félelem és az agresszió mélyére, baseballütővel, vízipisztollyal, hangtompítós fegyverrel. Útitársak: kisebbrendűségi érzés, harmincnégy fok árnyékban, közlekedési akadály, felrúgott családi élet, agyonhajszolt rendőrök. Mint egy Örkény-egypercesben: minden összejött, ráadásul az utat is felbontották. Innen már csak egy lépés a halál. Mindegy kié; az első jöttmenté; bárkié, aki meg mer szólalni.

Tombol a hőség és az erőszak, akár a keskeny ragasztópapírra felragadt legyek, úgy tapadnak egymáshoz a zsizsegő Los Angelesben a frusztrált emberek.

Michael Douglas az Egyenesen át rendezője, Joel Schumacher új filmjében a rettegés szülte gyilkos indulat minden stációját végigjárja. Hibátlanul játszik. Egy lerobbanó kispolgárt alakít, egy férfit, aki előtt már nem nyílnak meg új utak. Elindul a feleségéhez és a kislányához, talán visszakönyörögné magát, tán csak a gyereknek adná oda ajándékát, de vérben tapiskol, mire megérkezik hozzájuk. A rendező példázata egyszerű: nincs az a jólöltözött, aktatáskás, szemüveges, kisfiús arcú férfiú, akiből ne bújna elő a gyilkos, ha kellően felingerelt zárt világba lökik. Ilyen a filmbéli Los Angeles, a tavalyi égő város szociális makettje. Épp úgy, mint az eredeti helyszínen, angyali üdvözlet helyett a gyűlölet üli megszokott torát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1099