KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/október
POSTA
• Bese Károly: Hozzászólás egy kritikához
• Szemadám György: Válasz Bese Károly filmbarátnak

• Almási Miklós: Leltárhiány Átváltozás
• Ágh Attila: Tudunk-e szavakkal politizálni? Jegyzetek Dárday István és Szalai Györgyi filmjéhez
• Csepeli György: Múlt vagy jövő? Földi paradicsom
• Bácskai Tamás: A Hitel hitele
• Pünkösti Árpád: Hol volt, hol nem lesz? Egy film folytatása
• Zalán Vince: Az otthontalanság mestere A dolgok állása
• Bikácsy Gergely: Napló háború után Démonok a kertben
• Molnár Gál Péter: Shakespeare fűzőben Szentivánéji szexkomédia
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Filmek menedéke Karlovy Vary
AZ ÉN FILMEM
• Szomjas György: Az ipari világ népmeséje Volt egyszer egy Vadnyugat

• Báron György: Fény az ablaküvegen Bo Widerberg-sorozat a televízióban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Királygyilkosság
• Harmat György: A békák királyt választanak
• Ardai Zoltán: Emlékeim a régi Pekingről
• Gáti Péter: Holnemvolt
• Csantavéri Júlia: Grog
• Ardai Zoltán: Karate lengyel módra
• Sneé Péter: Boldogságkeresők
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Nyári visszapillantó
• Friderikusz Sándor: Csókolom, Szépenjól bácsi! Beszélgetés Pomezanski Györggyel a Felkínálom című tévéműsorról
VITA
• Kálmán András: Magyar kábel
• Nagypál Endre: Magyar kábel
• Varga Csaba: Ne féljünk a társadalmasítástól!

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A busz

Báron György

 

Van Bay Okan filmjében egy emlékezetes pillanat. Török vendégmunkások, akik egy lelkiismeretlen emberkufár jóvoltából valamely hidegen csillogó észak-európai nagyvárosba vetődtek, a lefelé gördülő mozgólépcsőn próbálnak feljutni a metróból. Minden méter megtételéhez sokszoros erőfeszítésre van szükségük. Ahogy zsugorodik, szűkül a világ, egyre gyakrabban vagyunk kénytelenek tudomásul venni: élnek emberek, embercsoportok, népek, melyeknek csekély fölfelé jutásához, sőt egyhelyben maradásához is sokszoros erőfeszítés szükségeltetik. Lefelé haladó mozgólépcsőn állnak. Más, szerencsésebb egyének, csoportok, nemzetek szinte automatikusan vitethetik magukat az egyszer már beindított hajtóerővel. A távolság nő, a korlátot áttörni nem lehet. Legalábbis nem ajánlatos, mert szétesik a mozgólépcső.

Bay Okan filmje – melynek írója, főszereplője is ő – olyan egyszerű történetet mond el, hogy az szinte csábít az olcsó sematizmusra. Mint a mesében, tucatnyi török paraszt, aki faluja határán túl még soha nem járt, elindul az „ígéret földjére”, Nyugat-Európába, meggazdagodni. Nehezen összekuporgatott pénzükkel emberkufár-honfitársuk meglép, s miközben szánalmas kuplerájokban próbálja feledni idegen voltát, a reménybeli vendégmunkások tehetetlenül ülnek az óhazát jelentő rozoga buszban, a nyüzsgő, gazdag város egyik terén. Ha mégis kimozdulnak, az idegen világ rögtön megfutamítja őket, míg végül, riadtan és megalázottan, a rendőrségen kötnek ki. Okan finom és kulturált eszközökkel meséli el a történetet, szinte sehol nem engedve a témához társítható banalitások vonzásának. A pergő vágások, amelyek felváltva mutatják a parasztok kálváriáját, s az embercsempésznek a kifosztásig vezető szomorúbb pokoljárását, élvezetes tempót diktálnak. A török rendező folyékonyán beszéli a film nyelvét, készségével azonban soha nem hivalkodik. Egyszerű és tiszta eszközökkel megformált filmjét ritkán tapasztalható meleg emberség hatja át. Napjainkban, amikor a csillogó technikájú, de gondolat- és érzelemszegény filmek divatja jött el, örömteli felfedezés Bay Okan rokonszenves filmes világa.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/10 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8129