KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/október
POSTA
• Bese Károly: Hozzászólás egy kritikához
• Szemadám György: Válasz Bese Károly filmbarátnak

• Almási Miklós: Leltárhiány Átváltozás
• Ágh Attila: Tudunk-e szavakkal politizálni? Jegyzetek Dárday István és Szalai Györgyi filmjéhez
• Csepeli György: Múlt vagy jövő? Földi paradicsom
• Bácskai Tamás: A Hitel hitele
• Pünkösti Árpád: Hol volt, hol nem lesz? Egy film folytatása
• Zalán Vince: Az otthontalanság mestere A dolgok állása
• Bikácsy Gergely: Napló háború után Démonok a kertben
• Molnár Gál Péter: Shakespeare fűzőben Szentivánéji szexkomédia
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Filmek menedéke Karlovy Vary
AZ ÉN FILMEM
• Szomjas György: Az ipari világ népmeséje Volt egyszer egy Vadnyugat

• Báron György: Fény az ablaküvegen Bo Widerberg-sorozat a televízióban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Királygyilkosság
• Harmat György: A békák királyt választanak
• Ardai Zoltán: Emlékeim a régi Pekingről
• Gáti Péter: Holnemvolt
• Csantavéri Júlia: Grog
• Ardai Zoltán: Karate lengyel módra
• Sneé Péter: Boldogságkeresők
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Nyári visszapillantó
• Friderikusz Sándor: Csókolom, Szépenjól bácsi! Beszélgetés Pomezanski Györggyel a Felkínálom című tévéműsorról
VITA
• Kálmán András: Magyar kábel
• Nagypál Endre: Magyar kábel
• Varga Csaba: Ne féljünk a társadalmasítástól!

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hat nap, hét éjszaka

Harmat György

 

Nem kell feltétlenül gazdagnak lenned ahhoz, hogy ötven fölött is nőt hódíts – mondja a hollywoodi mítosz a férfiaknak. Elég, ha a teremtés koronájához méltó a magatartásod, ha körülvesz a „sokat átélt magányos farkas” aurája. A legfontosabb azonban, hogy (legalább minimálisan karbantartott izomzatú) mellkasodra hajtva fejét – biztonságra leljen szíved hölgye. Az sem árt, ha (mint ugyancsak jelen filmben) egy lakatlan szigeten hidroplánt varázsolsz egy lerobbant repülőgépből és szembeszállsz a modern kalózokkal. Mindezeket teljesítve szennyezheti bőröd motorolaj, nyomhatja több mint fél évszázad súlya erős vállaid, az sem baj, ha nem vet föl a pénz: karjaidba omlik választottad.

Amint az általa kínált tanulságokból látható, az új amerikai produkció olyan díszkövezet képét nyújtja, mely közhelyekből van kirakva. Persze mi mást lehetne várni a Szlovákia magyarlakta részéről Kanadába származott, majd amerikaivá lett Reitman Ivántól, ki megbízhatóan gyártja a sikert, hol szellemtelen ostobaság (Szellemirtók), hol jópofa semmiség (Ikrek) formájában. A Hat nap, hat éjszaka vidám kalandsora az utóbbiak közé tartozik. Erre mondják, hogy tipikus nyári film, s nemcsak azért, mert pálmafás tengerparton, trópusi szigeteken játszódik a cselekmény, melyben az idősödő pilóta és az ifjú szerkesztőnő – mint azt már vázoltam – egymásra találnak. Egyébként a szívrabláshoz az eddig elmondottakon kívül még az is jól jön, ha valaki Harrison Ford. Ő játssza ugyanis a világtól elvonult hőst. Partnere Anne Heche, akiben fanyar humorú, remek színésznőt ismerünk meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3769