KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/október
POSTA
• Bese Károly: Hozzászólás egy kritikához
• Szemadám György: Válasz Bese Károly filmbarátnak

• Almási Miklós: Leltárhiány Átváltozás
• Ágh Attila: Tudunk-e szavakkal politizálni? Jegyzetek Dárday István és Szalai Györgyi filmjéhez
• Csepeli György: Múlt vagy jövő? Földi paradicsom
• Bácskai Tamás: A Hitel hitele
• Pünkösti Árpád: Hol volt, hol nem lesz? Egy film folytatása
• Zalán Vince: Az otthontalanság mestere A dolgok állása
• Bikácsy Gergely: Napló háború után Démonok a kertben
• Molnár Gál Péter: Shakespeare fűzőben Szentivánéji szexkomédia
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Filmek menedéke Karlovy Vary
AZ ÉN FILMEM
• Szomjas György: Az ipari világ népmeséje Volt egyszer egy Vadnyugat

• Báron György: Fény az ablaküvegen Bo Widerberg-sorozat a televízióban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Királygyilkosság
• Harmat György: A békák királyt választanak
• Ardai Zoltán: Emlékeim a régi Pekingről
• Gáti Péter: Holnemvolt
• Csantavéri Júlia: Grog
• Ardai Zoltán: Karate lengyel módra
• Sneé Péter: Boldogságkeresők
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Nyári visszapillantó
• Friderikusz Sándor: Csókolom, Szépenjól bácsi! Beszélgetés Pomezanski Györggyel a Felkínálom című tévéműsorról
VITA
• Kálmán András: Magyar kábel
• Nagypál Endre: Magyar kábel
• Varga Csaba: Ne féljünk a társadalmasítástól!

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amerika fegyverben

Bíró Péter

A függetlenségi háború éveinek Amerikájában játszódik Hugh Hudson filmje, és régi recept szerint egyetlen ember kicsinyke világán keresztül próbálja meg bemutatni a kontinensnyi ország millióinak sorsát érintő, az újkori történelem menetét is befolyásoló eseményt. A kisember (Al Pacino) egy járvány során elveszítette feleségét és három gyermekét. Egyetlen megmaradt fiával vasércet szállítanak, ám New York kikötőjében a forrongó tömeg egyszerűen elkobozza hajójukat, sőt nem sokkal később erőszakkal be is sorozzák őket. Néhány csata után Al Pacino kijelenti, ez nem az ő háborúja, és megszökik.

Így kezdődik a film, a továbbiakban pedig arról szói, hogy a sorsüldözte, elgyávított és önző kisember egy Solohov-hőshöz hasonlóan, különböző élmények hatására lassan, de biztosan ráébred, tévedett, ez mégiscsak az ő harca, és öntudatának teljes fegyverzetében újból beáll a seregbe, hogy fiával együtt küzdjön immár a végső győzelemig.

A kosztümöktől, a díszletektől és az elöltöltős puskákkal nehézkesen, lassan megvívott csatáktól kezdve egészen a hősök fogát borító lepedékig minden hiteles, ami látszik. Mindaz viszont, ami nem látszik, tehát a történetet működtető eszme, gondolat egyetlen kérdést vet fel igazán komolyan, mégpedig azt, miként képes ez az ország (Vietnámon innen és túl) elviselni az önnön nagyságával való folyamatos szembesülést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1133