KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/szeptember
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: A kubai film Magyarországon
POSTA
• Vida János: Nevekről

• Balázs Béla: Gondolat-montázsok Einzeinstein és Balázs Béla
• N. N.: Angyali üdvözlet
• Spiró György: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Balassa Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Németh G. Béla: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Nagy Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Paál István: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Kornis Mihály: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Lukácsy Sándor: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Hubay Miklós: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Reményi József Tamás: A halálon innen Mária-nap
• Takács Ferenc: Úr és Szolga Joseph Losey portréjához
• N. N.: Joseph Losey-ről a Filmvilágban
• Barna Imre: Háttérkatasztrófa Nashville
• Lajta Gábor: Kép és képzelet A Jedi visszatér
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Úton a bizonytalanba Cannes

• Gereben Ágnes: A tervek megváltoztak Babel, a filmes
LÁTTUK MÉG
• Hegedűs Zoltán: Szerződés
• Koltai Ágnes: Egy tiszta nő
• Báron György: Ámok
• Sneé Péter: Szüret
• Szkárosi Endre: Halálcsapda
• Ardai Zoltán: Az ember, aki lezárta a várost
• Gáti Péter: A gonosz lady
TELEVÍZÓ
• Berend T. Iván: Egy év a mérlegen Jegyzetek a veszprémi tévéfesztiválról
• Faragó Vilmos: „Puha” humor
KÖNYV
• Csala Károly: Filmszolfézs kezdőknek és haladóknak

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az én XX. századom

Gelencsér Gábor

Magyar, 1989. Rendezte: Enyedi Ildikó. Szereplők: Dorota Segda, Oleg Jankovszkij, Andorai Péter, Máté Gábor. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 78 perc.

Vannak filmek, amelyeket kortörténeti értékük miatt nézünk szívesen újra, s vannak olyanok, amelyeket idõtõl és tértõl független jelentésük miatt. Enyedi Ildikó elsõ egészestés játékfilmjét, az 1989-ben bemutatott Az én XX. századomat mindkét okból érdemes a lejátszóba helyezni. A kortörténeti érték és az egyetemes jelentés ugyanis egybeesik: Enyedi debütálása éppen a korabeli filmes hagyományoktól és stílusoktól való függetlenségével tûnt ki.

Az én XX. századom címben is jelzett nézõpontja nemcsak nagyvonalú történelmi áttekintést, hanem súlyos történetfilozófiát is magában rejt. A XIX–XX. század fordulójáról még izgalmasnak, vonzónak, sõt a felvonultatott technikai találmányoknak köszönhetõen (izzó, távíró, mozi) kifejezetten fényesnek, megismerhetõnek és látványosnak látszott a késõbb „büntetõ századdá” (Jeles András) komorult jövõ. Enyedi vállalt naivitással mutatja be az idõszak eredetvidékét, hogy tudásunk birtokában annál nagyobb legyen a kontraszt: mi lett a biztató kezdetbõl? A súlyos gondolatok ezért jelennek meg – szemben a magyar film gyakran nehézkesen komor hagyományával – ilyen önfeledten szabad, játékos formában.

A születésük pillanatában elválasztott ikerpár egymással gyökeresen eltérõ sorsot kap az élettõl: Dóra nagyvilági szélhámos, Lili szorongó anarchista lesz. Útjaik nem találkoznak – találkoznak viszont a századforduló világának jellegzetes, kíváncsi világutazójával, aki a hol kihívó, hol félénk arcot mutató két(féle) nõi karakterben a teljességet véli felfedezni – pontosabban annak illúzióját, ahogy arra egy tükörlabirintus mágiájának köszönhetõen maga is rájön. A romantikus kalandtörténet az elektromosság, a vasút, a mozi hangulatát megidézõ, ragyogó fekete-fehér képeken szó szerint megelevenedik.

A ragyogást a rendezõ és Máthé Tibor operatõr tehetsége mellett a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak köszönhetjük, hiszen a korábbi kiadványokhoz hasonlóan ezúttal is digitálisan felújított kópia került a lemezre. Nem maradtak el az igényes extrák sem: a film angol felirattal, illetve Enyedi és Máthé audiókommentárjával is megtekinthetõ; keletkezéstörténetét a rendezõ által szintén kommentált rövid összeállítás mutatja be; valamint helyet kapott a lemezen Enyedi legutóbbi rövidfilmje, a 2008-as Elsõ szerelem is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10588