KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Wonderful Days

Teszár Dávid

Wonderful Days – dél-koreai, 2003. Rendezte: Kim Moon-saeng. Írta: Michael Keyes, Kim Moon-saeng, Jay Lender, Park Jun-Young, Park Yong-jun, Micah Wright. Zene: JaeIl Sim, Sam Spiegel és Il Won. Gyártó: End Game / Masquerade / Maxmedia / Tin House. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 86 perc.

 

Talán meglepő, de a világ öt legnagyobb animációs filmiparával rendelkező országa között Dél-Korea is szerepel: relatíve későn, elsőként televíziós reklámok formájában megjelenő rajzfilmgyártása egészen az ezredfordulóig alapvetően a külföldi stúdióknak végzett bedolgozásra épült. E tendencia változását olyan saját készítésű, egész estés animált darabok jelezték, amelyek vagy a nemzetközi fesztiválokon arattak sikert (My beautiful girl Mari, Oseam) vagy a tengerentúli forgalmazás révén kerültek a figyelem középpontjába. Utóbbi kategória első számú reprezentánsa a 2003-as keltezésű Wonderful days, amely több szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír a nemzet animációtörténetében: amellett, hogy az eddigi legnagyobb költségvetésű rajzfilmjük, a felnőtt korcsoport megcélzásával egyben kitörési kísérlet is a gyermekszórakoztatás kizárólagosságán alapuló koreai animáció világából. Disztópikus sci-fik (Metropolis, Dark City) és animék (Appleseed: Ex machina, Páncélba zárt szellem) cselekményelemeinek összegereblyézéséből álló szüzséje egy csöpp jóindulattal sem mondható eredetinek: poszt-apokaliptikus jövőképe az energiakészletét szennyezőanyagokból nyerő, beszédes nevű Ecoban városa és a kirekesztett, alsóbbrendűnek tekintett proletárok konfliktusát regéli el a központi figurák szerelmi háromszögébe ágyazva (ellentétes oldalakon álló férfiak és az érzelmi/erkölcsi dilemma elé kerülő nő). A közel hétéves befektetett munka inkább az animáció gazdagságában és minőségében érhető tetten: a két- és háromdimenziós technikát élőszereplős felvételekkel kiegészítő Wonderful days látványvilága szigorúan mérve is csak a bámulatos jelzővel írható le. Kivált gyöngyvásznon öröm látni efféle vizuális bűvészmutatványt, amely világszintű demonstráló anyaga az iparágban dolgozó koreaiak mesterségbeli tudásának – korántsem véletlen hát, hogy a Ghibli Stúdiótól a Warner Brothers animációs részlegéig számítanak a munkájukra.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9671