KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A specialista

Bíró Péter

A Stallone-életmű egyike azon szomorú életműveknek, amelyek nem épülnek, gazdagodnak az idővel, hanem csupán terebélyesednek. Pedig ő is új utakat keres, ebben a filmben például a tőle megszokott, gyakorlatilag beszédképtelen, döbbenetes fizikai képességekkel megáldott, az úgymond jó ügy érdekében szívesen, nagy kedvvel gyilkoló, imbecillis rendőr vagy katona figurájával való szákításig is eljut. Leszámítva egyetlen végignézhető művét, a Rocky I.-et és annak nézhetetlenné butuló folytatásait, valamint leírhatatlan vígjátéki próbálkozását, mindig is makacsul ragaszkodott a kétkezi emberölés motívumához. Ezúttal a gyilkolásnak az előzőekhez képest már-már intellektuális módját választja: egy olyan tűzszerész specialistát alakít, aki zseniális bombáival még a legyet is röptében… Apropó! Nem emlékszem rá, hogy valaha is előfordult volna vele a filmvásznon, de most szeretkezik (Sharon Stone-nal nem nagy vicc), és bár az egész egy body building bemutatóra emlékeztet leginkább, nem lehet nem észrevenni, hogy a halál, a gyilkolás mellé új elemként belépett a szex is.

Mi jöhet még? Az örök rivális, Arnold Schwarzenegger legújabb filmjében (a Juniort hamarosan nálunk is vetítik) kismama szerepben tűnik föl. Stallone talán már várja a hármasikreket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/01 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=88