KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kőkemény család

Gőzsy Kati

 

A Szex és New York sorozatban ismertté vált negyvenes Sarah Jessica Parker most menyasszonyt alakít, akit a párja éppen bemutatni készül a családjának. A lány joggal tart az első találkozástól. A négygyerekes New England-i Stone család az elsőszülött fiúnak (Dermot Mulroney játssza, akiért az Álljon meg a nászmenet!-ben Julia Roberts és Cameron Diaz vetekedett) nem olyan feleséget képzelt, aki „teljesen álszent, és merev, mint egy fakeret”, ráadásul „olyan idétlen torokköszörülési tikkje van, mintha csak labdát nyelt volna le”, de Meredith-t (Parker) már az első percben ilyennek látják. És minél jobban igyekszik, hogy elfogadják, annál rosszabb lesz a helyzet. Ráadásul karácsony van.

Persze ebből az alaphelyzetből jó film is kerekedhetne, de az amerikai író-rendező Thomas Bezuchának csak annyi volt a célja, hogy a Kőkemény család ne hasonlítson arra a bizonyos burleszkes vígjátékra, amiben Ben Stiller próbál meg kényszeresen megfelelni a Robert De Niro játszotta apósnak - képzeljük el az Apádra ütöket kevesebb vicces jelenettel, kevesebb váratlan fordulattal, ugyanakkor felturbózott mennyiségű közhelyes sztereotípiával. A gúnyolódó családról itt már az első percekben kiderül, hogy van szíve: a süketnéma fiúk még meleg is, a párja néger, a Diane Keaton alakította anyuka betegsége halálos, a legkisebbik lány pedig szingli. Itt Az elnök emberei tévésorozatba illő politikai korrektséggel rendelkezik mindenki, kivéve Meredith-t, aki vacsora közben a meleg testvért abnormálisnak nevezi, és ezzel még a vőlegényét is sikerül magára haragítania.

A film belevaló plakátján egy menyasszony keze mutatja feltartott ujjal, hogy bekaphatják, de ez ne tévesszen meg senkit, a főszereplő nem vad republikánus amazon, csak még nem nőtt fel a Stone családhoz. A happy endhez közeledve mindkét fél tanul a másiktól, a befejezés megható és tanulságos egyben, sőt kerek, akár egy hópelyhes karácsonyi üveggömb, amit csak karácsonyi hangulatban érdemes nézegetni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8467