KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kapitány kalandjai

Hollós László

 

Gennagyij Vasziljev alkotása iskolásokat okító mese elgépiesedő, reklám uralta világunkról, a gonosz és pénzsóvár tőkés társaságokról.

A kezdő képsorok ifjúsági kalandfilmet ígérnek. Kedves, szeplős kisfiú ábrándozik az iskolában az első tanítási napon dolgozatírás helyett. Képzeletben már hajóra is szállt, hogy a híres-neves Vrungel kapitánnyal, a gyógyszerészből (!) átvedlett tengeri medvével megfejtsék a Bermuda-háromszög titkát. Vitorlásuk, fittyet hányva a mesék legalapvetőbb szabályaira, hol darabokra hullik, hol a semmiből újra épül. A kalandok sora gyakran megtörik, a nótás kedvű kapitány tízpercenként dalra fakad. Az eminens fiúcska bájos padtársának küldött távirataiban soha nem mulasztja el üdvözölni szeretett tanárait. Még néhány utalás a környezet- és természetvédelem fontosságára, s a szivarozó, mindenre elszánt, ám kissé bárgyú gonosztevők megbűnhődnek. Aztán csöngetnek. Az álomkép szertefoszlik, s marad a rideg valóság. Az iskolai dolgozat nem készül el, hősünket lehülyézi bájos padtársa, és természetesen a Bermuda-háromszög rejtélyére sem derül fény.

A kapitány kalandjai könnyed és szokványos gyerektörténetnek indul, ám helyenként alig leplezett propaganda ízű film lesz belőle. Szinte látni a rendező felemelt ujját, amint korunk veszélyeire figyelmezteti a még romlatlan fiatal nézőket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 41-42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7037