KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elveszett egy kékszemű

Farkas Miklós

 

A film Pavlik nevű kékszeműjének problémája „csak” annyi, hogy szülei „tudományos” alapon nevelik. A boldogtalan fiúcskának egyetlen szabad perce sincs a szűnni nem akaró szellemi- és fizikai edzések között. Mit boldogítja őt, hogy hat éves létére két nyelven fújja Hamlet híres monológját, vagy könnyűszerrel fektet két vállra egy nálánál nyolc évvel idősebb srácot...?! így aztán egy napon felkapaszkodik egy Moszkvába induló autóbuszra, s eltűnik a fővárosban.

Ez az expozíció mindössze, amit jószerivel „érdekességként” el lehet mesélni a filmből. Pavlikot ugyanis nem rabolják el, nem környékezi meg cukrosbácsi, nem bukkan veszedelmes bűnözők nyomára, ahogy megannyi gyerekfilm hőse – egyáltalán semmi sem történik vele. Mosolygós felnőttek adják kézről-kézre, mialatt szülei meg egy fiatal rendőrtiszt fejvesztetten keresik, keresztül-kasul ro-hangászva a napfényben fürdő Moszkván. Amíg a film eljut a végkifejlethez – (kis barátunk épen-egészségesen, ám a csodagyerekség hatásos, de igencsak fárasztó produkciójába végképp beleunva természetesen előkerül) – addig vízibalettben, tévé-showban és mindenféle látványosságokban gyönyörködhetünk, amelyekhez legfeljebb ha egy IBUSZ-út során juthatnánk hozzá.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6437